A laparoszkópia/hiszteroszkópia és a 3D ultrahang terjedésével újabb igények merültek fel, ezért 2012-ben megalakult a Committee of the Congenital Uterine Malformations (CONUTA), amely a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE), valamint a European Society for Gynaecological Endoscopy (ESGE) közös tudományos bizottságaként kidolgozta és 2013-ban publikálta a női nemi szervek rendellenességeinek újabb osztályozási rendszerét. Az osztályozást elsősorban a klinikai célok igényeihez mérten alkották meg, amelynek alapját a női nemi szervek anatómiája adja. Azóta számos kutató alkalmazta a módszert a fejlődési rendellenességek csoportosítására, és megállapították, hogy az ESHRE/ESGGE osztályozási rendszere átfogó, általánosan alkalmazható és részletes kategorizálási rendszert biztosít, amely hatékony alapot kínál a klinikai kezelés megtervezéséhez.

Az ESHRE/ESGE osztályozás részletes jellemzést és csoportosítást nyújt szinte minden, jelenleg ismert rendellenességről. Hatékonyabbnak mutatkozik az American Fertility Society (AFS) rendszerének korábbi kategorizálásánál, amelyben számos, a nemzetközi irodalomban leírt esetet nem lehetett megfelelően osztályozni.

A kategorizálás pontosságát számos nemzetközi publikáció hangsúlyozza. Fontos pontosan tisztában lenni az ESHRE/ESGE osztályozási kritériumaival, hiszen ezek a jellemzők dönthetnek bizonyos nőgyógyászati műtétek esetleges alkalmazásáról, vagy ugyanazon esetnél a műtét mellőzéséről.

Az ESHRE/ESGE osztályozásnál a rendellenességek embriológiai eredetét másodlagos paraméterként vették figyelembe. A rendellenességek csoportosításának alapját az anatómiai jellemzők adják. A főbb osztályozási kategóriákat az uterus azonos embrionális eredetű eltérései alapján határozták meg. A fő osztályokon belüli anatómiai jellemzők összhangot mutatnak a méh különböző mértékű deformitásaival, továbbá klinikai jelentőségükön alapul a fő alosztályok kialakítása. A méhnyaki és hüvelyi anomáliákat független kiegészítő alosztályokba sorolták.

Az uterus anomáliáit a következő kategóriákba sorolják: 0 – normális méh; I – dysmorphiás (torzult) méh; II – septált (osztott) méh (abszorpciós hiba); III – bicorporalis méh (fúziós hiba); IV – unilaterálisan kialakult hemiuterus (képződési hiba); V – aplasticus vagy dysplasiás méh (képződési hiba); VI – még be nem sorolt esetek.

A klasszikus beosztásban normális uterus az ESHRE/ESGE beosztásában az U0 csoportot alkotja. Idetartozik a normális méh összes esete, amelynél egyenes vagy íves az interostialis vonal, azonban a belső bemélyedés a fundus középvonalában nem haladja meg a méhfal vastagságának 50 százalékát.

Az American Society of Reproductive Medicine (ASRM) a Müller cső anomáliákat 2021-ben ismét osztályozta. Elsősorban a korábbi, 1988-as AFS/ASRM kategóriákat őrizték meg kissé módosítva, illetve három további csoportot illesztettek be: longitudinális vaginális septum, keresztirányú hüvelyi septum és az összetett anomáliákat. A beosztással kapcsolatban megfogalmazott kritikák 2022-ben jelentek meg.

Az ESHRE/ESGE (2013), az ASF/ASRM 1988-as, az ASRM 2021-es és a klasszikus rendszer megfeleltetését tartalmazza a 2-5. táblázat.