A polycystás ovarium syndroma molekuláris genetikája
Patócs Attila – Grolmusz Vince KornélA jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p2/#m1181nbgh2_118_p2 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p2/#m1181nbgh2_118_p2) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p2/#m1181nbgh2_118_p2) |
- A petefészek fokozott androgéntermelése
- A mellékvesekéreg fokozott androgéntermelése
- Hyperinzulinaemia
- Hypothalamus–hypophysis–ovarium tengely
- Egyéb tényezők
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p5/#m1181nbgh2_118_p5 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p5/#m1181nbgh2_118_p5) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p5/#m1181nbgh2_118_p5) |
A polycystás ovarium syndroma (PCOS) a fertilis korú nők leggyakoribb endokrin megbetegedése; incidenciája az átlagpopulációban 5–10 százalék. A kórkép rendkívül heterogén, már magának a klinikai diagnózisnak a felállítása sem egyszerű. A hiperandrogenizmus, az oligo-/anovuláció és a petefészek polycystás morfológiája jelenti a diagnózis alapját. A három jellegzetes fenotípusból kettő igazolása már elégséges a klinikai diagnózis felállításához – ez tükröződik az ún. Rotterdami ajánlásban is, amelyet a European Society for Human Reproduction and Embryology (ESHRE) és az American Society for Reproductive Medicine (ASRM) is elfogadott (19. táblázat és 20. táblázat).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p6/#m1181nbgh2_118_p6 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p6/#m1181nbgh2_118_p6) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p6/#m1181nbgh2_118_p6) |
Differenciáldiagnózis szempontjából ki kell zárni az egyéb, hiperandrogenizmussal járó kórképeket (congenitalis adrenalis hyperplasia, androgénszekretáló daganatok, Cushing syndroma, hyperprolactinaemia, pajzsmirigybetegségek, androgén/anabolikus szerek használata/abúzusa, illetve súlyos inzulinrezisztenciával járó egyéb kórképek). A betegség korai leíróinál szintén a mérsékelt elhízás, sterilitás, petefészkek megnagyobbodása, hirsutizmus és az akné asszociációi fordultak elő.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_table_19/#m1181nbgh2_table_19 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_table_19/#m1181nbgh2_table_19) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_table_19/#m1181nbgh2_table_19) |
19. táblázat. A PCOS kritériumrendszerei
1990 NIH–NICHD kritériumrendszer |
2003 ESHRE–ASRM (Rotterdam) kritériumrendszer |
mindkét tünet szükséges |
három tünetből kettő szükséges |
krónikus anovuláció |
oligo- vagy anovuláció |
a hiperandrogenizmus klinikai és/vagy biokémiai jelei | a hiperandrogenizmus klinikai és/vagy biokémiai jelei |
polycystás ovarium | |
kizárni az egyéb okokat | kizárni az egyéb okokat (CAH, androgéntermelő tumor, Cushing syndroma) |
ESHRE - European Society of Human Reproduction and Endocrinology
ASRM - American Society of Reproductive Medicine
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_table_20/#m1181nbgh2_table_20 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_table_20/#m1181nbgh2_table_20) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_table_20/#m1181nbgh2_table_20) |
20. táblázat. PCOS fenotípusok bemutatása az ESHRE–ASRM kritériumrendszer alapján
Tünetek |
Fenotípus | |||
A | B |
C | D | |
Teljes |
Nem PCO morf. | Ovulációs |
Nem hiperandrogén | |
Oligo + HA + PCO | Oligo + HA | HA + PCO |
Oligo + PCO | |
Hiperandrogenizmus vagy hiperandrogenémia | + | + |
+ | – |
Oligo-/anovuláció |
+ | + | – |
+ |
PCO morfológiája |
+ | – |
+ | + |
ESHRE - European Society of Human Reproduction and Endocrinology
ASRM - American Society of Reproductive Medicine
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p10/#m1181nbgh2_118_p10 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p10/#m1181nbgh2_118_p10) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_118_p10/#m1181nbgh2_118_p10) |
A PCOS kialakulásában biztosan szerepet játszanak genetikai tényezők; ezt támasztják alá a családvizsgálatok eredményei is. A kórkép incidenciája elsőfokú női rokonság körében 35–40 százalékos volt, ami szignifikánsan magasabb, mint a kontroll-, egymással rokoni kapcsolatban nem álló csoportban talált 4 százalékos előfordulás. Mind ez idáig elsősorban azokat a géneket vizsgálták, amelyek feltételezett kóros működése kapcsolódhat a fenotípus kialakulásához. Ezek közé tartozik a petefészek és a mellékvesekéreg fokozott androgéntermelése, az inzulinrezisztencia és a következményes hiperinzulinémia, a hypothalamus–hypophysis–ovarium tengely megváltozott működése és az ezekben a folyamatokban részt vevő molekulákat kódoló gének.