Jaeken syndroma
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_146_p1/#m1181nbgh2_146_p1 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_146_p1/#m1181nbgh2_146_p1) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_146_p1/#m1181nbgh2_146_p1) |
A Jaeken syndroma, más néven PMM2 deficiencia vagy 1a típusú carbohydrát-deficient glycoprotein syndroma (CDGS) kialakulásáért a PMM2 gén (Phosphomannomutase 2) felelős, amely foszfomannomutáz enzimet kódol. A mannóz-6-foszfát → mannóz-1-foszfát izomerizációs alakulását eredményezi. Mutációja esetén glykolizációs zavar lép fel. A betegségre jellemző tünet a szokatlan szemmozgások és pszichomotoros eltérések, perifériás neuropátia, cerebelláris hypoplasia, súlyos encephalopathia és retinitis pigmentosa mellett a behúzódó mellbimbó és a hipogonadizmus.