A kimérizmus klinikai jellemzői
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p1/#m1181nbgh2_59_p1 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p1/#m1181nbgh2_59_p1) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p1/#m1181nbgh2_59_p1) |
Az ovotesticuláris DSD esetében ugyanazon személy a testisre és az ovariumra jellemző gonád szövettípussal egyaránt rendelkezik. A gonádok pozíciója és a szövettípus alapján három formája különböztethető meg.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p2/#m1181nbgh2_59_p2 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p2/#m1181nbgh2_59_p2) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p2/#m1181nbgh2_59_p2) |
- Laterális, amikor az egyik oldalon here, az ellenkező oldalon petefészek található (30 százalék).
- Bilaterális, amikor mindkét oldalon olyan egyforma gonád (ovotestis) található, amelyben a kétféle szövettípus keveredik (50 százalék).
- Unilaterális, amikor egyik oldalon ovotestis, a másik oldalon testis vagy ovarium található (20 százalék).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p4/#m1181nbgh2_59_p4 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p4/#m1181nbgh2_59_p4) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p4/#m1181nbgh2_59_p4) |
A leggyakoribb gonádvariáns az ovotestis (50 százalék). Az esetek 30 százaléka laterális, 20 százaléka unilaterális típusú.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p5/#m1181nbgh2_59_p5 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p5/#m1181nbgh2_59_p5) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_59_p5/#m1181nbgh2_59_p5) |
Az esetek 90 százalékában az újszülöttek kétértelmű külső nemi szervekkel rendelkeznek, gyakori a microphallus, hypospadiasis, urogenitális sinus és a cryptorchismus. Gynecomastia, primér amenorrhea, ágyéktáji fájdalom és scrotális vérzés, valamint sterilitási problémák a betegek serdülő-, illetve felnőttkorában jelentkezhetnek. A másodlagos nemi jellegek betegenként változnak, a termelődő szteroid hormonok típusának és mennyiségének függvényében.