Prenatális diagnosztika
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_49_p1/#m1181nbgh2_49_p1 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_49_p1/#m1181nbgh2_49_p1) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_49_p1/#m1181nbgh2_49_p1) |
A prenatális kariotípus meghatározása magzatvíz- vagy chorionboholysejtek tenyészetéből származó, metafázisban gátolt osztódó sejtek értékelésén alapszik. A vizsgálat megbízhatósága érdekében több sejtkultúra indítása szükséges. Ha az első vizsgált sejtkultúrában Turner-genotípust azonosítottunk, egy második sejtkultúrából származó további 20 metafázist kell értékelni, vagy a talált aneuploidiát QF-PCR vizsgálattal ajánlatos megerősíteni. Amennyiben több sejtben, egy normális X kromoszóma mellett gyűrű vagy „marker” jellegű második nemi kromoszóma látható, a legcélszerűbb X és Y centroméra próbákkal történő FISH vizsgálat és/vagy CMA vizsgálat elvégzése, amely mind az X, mind az Y szubmikroszkópikus kópiaszám változásait is azonosítja.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_49_p2/#m1181nbgh2_49_p2 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_49_p2/#m1181nbgh2_49_p2) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_49_p2/#m1181nbgh2_49_p2) |
A fenti invazív módszerekkel történő citogenetikai vizsgálatok mellett egyre nagyobb tért hódítanak a noninvazív diagnosztikus módszerek, melyek az anyai vérből kinyert magzati sejtek genetikai vizsgálatára támaszkodnak. Jelenleg szerte a világon a nem-invazív prenatális tesztek (NIPT) közül az egyik legelterjedtebb az anyai vérben keringő szabad nukleinsavak (cfDNS – cell free DNA) vizsgálata. Az utóbbi évek nagy betegszámú cfDNS-analízis vizsgálaton alapuló prenatális tanulmányok kimutatatták, hogy a NIPT rendkívül hatékony módszer az autoszomális triszómiák szűrésére, azonban a Turner syndroma és más számbeli nemi kromoszóma elváltozás kimutatására nem eléggé szenzitív módszer, mivel a magas detektációs ráta (90%) ellenére alacsony (26%) a pozitív prediktív értéke. Az ál-pozitivitás magas aránya abból adódhat, hogy az anyának lehet 45,X/46,XX rejtett mozaicizmusa, az anyai vérben keringő cfDNS származhat a magzat placentára korlátozott mozaicizmusából vagy az elhalt ikertestvéréből. Ezért minden TS pozitív NIPT szűrési eredményt invazív diagnosztikai eljárással, lehetőleg amniocentézisből származó sejtek vizsgálatával kell ellenőrizni.