Multiplex endokrin neoplasia I-es típusa (MEN1)
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_114_p1/#m1181nbgh2_114_p1 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_114_p1/#m1181nbgh2_114_p1) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_114_p1/#m1181nbgh2_114_p1) |
Az öröklődő prolactinoma legfontosabb oka az autoszomális domináns öröklődésű multiplex endokrin neoplasia I-es típusa (MEN1). A MEN1 prevalenciája 1:30 000 körül van. Három legfőbb manifesztációja (zárójelben előfordulási gyakoriságuk): hyperparathyreosis (90–100 százalék), duodenopancreaticus neuroendokrin daganatok (30–80 százalék; gastrinoma, insulinoma, hormonálisan inaktív pancreas neuroendokrin daganatok) és a hypophysis daganatai (15–50 százalék). A sporadikusan észlelt hypophysisadenomákhoz hasonlóan a MEN1-hez társult hypophysisdaganatok többsége is hormonálisan inaktív, és a hormontermelők között a prolaktintermelő a leggyakoribb. A sporadikus hypophysisadenomákhoz képest a MEN1-hez társult adenomák nagyobbak és agresszívabb növekedésűek. A MEN1 esetében leírtak egy ún. Burin-variánst négy nagy újfundlandi (Burin-félszigetről származó) MEN1 család esetében, ahol különösen gyakori volt a prolactinoma előfordulása.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_114_p2/#m1181nbgh2_114_p2 (2026. 08. 18.)
| |
| Chicago: | Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255(Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_114_p2/#m1181nbgh2_114_p2) | |
| APA: | Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2026. 08. 18.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1181nbgh2_114_p2/#m1181nbgh2_114_p2) |
A MEN1 kialakulásáért a tíz exonból álló MEN1 gén (Menin) inaktiváló mutációi felelősek, ami egy feltételezett tumorszupresszort kódol, a menin fehérjét.