Az oktató szerint az általa alkalmazott módszerben a hallgatók számára az értékelés szabályainak megértése könnyű.

Az oktató az általa alkalmazott módszert az egyéni és csoportos oktatásszervezéshez is sorolja. Az 5 fokú skálán a 3-as középértéket jelölte meg.

A módszer alkalmazása miatt minden hallgató elkészített és megtanult egy majdnem tökéletesen felépített szónoklatot, figyelve – a szavakon túl – a megjelenésre és a szónok adottságaira. A hatékony beszédkészítés és előadás lehetőségeit és elemeit igyekeztek szem előtt tartani a tanulók. Tapasztalatok szerint több időt fordítottak a felkészülésre, mint azok a csoportok, akik mindezt élőben tették meg korábban. Minden bizonnyal fontos volt az a tényező is, hogy a digitális tartalmak nem tűnnek el örökre pillanatok alatt, ezért minden tanuló törekedett arra, hogy a lehető legjobb formáját mutassa meg. A csoport tagjai között egyfajta versengés is kialakult, és sokan szerették volna azt, hogy az ő videójuk legyen az etalon a csoport számára, így az elkészült produkció elemzésére is sor kerüljön. Egy-egy közös elemzést követően a hallgatók kis csoportokban elemezhették a számos jól sikerült anyagot. Ezzel megtisztelve azokat, akik szerették volna a társaiknak megmutatni a produkciójukat, ugyanakkor az idő végességére mégis figyelmet kellett fordítani.

Ennek a módszernek a nehézsége tehát az, hogy olyan szakmai csoportban, amelyben a hallgatóknak igényük van a verbális produktumok készítésére és elemzésére, az óraszám végessége miatt érdemes több óravezetési lehetőséget is átgondolni, és kreatívan, a helyzethez idomulva irányítani az óra menetét.

A másik véglet szintén nehézségek elé állíthatja az oktatót, azaz, ha nincs megfelelő minőségű leadott, elkészített anyag és elegendő vállalkozó szellemű hallgató. A feladat eszközigényes, ezért a hallgatók lehetőségeire is érdemes odafigyelnie az oktatónak.