8. Következtetések
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1274nykmukihtt_301_p1/#m1274nykmukihtt_301_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1274nykmukihtt_301_p1/#m1274nykmukihtt_301_p1) | |
| APA: | Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1274nykmukihtt_301_p1/#m1274nykmukihtt_301_p1) |
A mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakos hallgatók körében lefolytatott pályaorientációs vizsgálat eredményeiből a következő megállapításokat lehet tenni. A kitöltők közül (54 fő) a szak választásakor javarészt már dolgoztak segítő szakmákban (itt a szociális szférában és a pedagógusi munkakörben érdekeltek voltak többségben), így nem is meglepő, hogy a kutatásba bevont hallgatók átlagéletkora közelítette a 40 évet, vagyis ebből arra lehet következtetni, hogy döntésük megalapozott volt. Az intézményválasztásnál a lakhely és az egyetem közti távolság volt a döntő faktor. A megkérdezetteket két (40 év alattiak és felettiek) csoportba soroltuk, és úgy tekintettük át az adatokat. Markáns különbség mutatkozott a két csoport esetében a szak választásának körülményei között, hiszen amíg a 40 alattiak közel 1/3-a az érdeklődési területet jelölte be, addig a 40 felettieknél a munka érdekében választották legtöbben. A szakkal kapcsolatban legmarkánsabban mindkét korcsoportnál a szakmai/gyakorlati ismeretek bővítése jelent meg elvárásként. Legnagyobb különbségek a szakkal/végzettséggel kapcsolatos tervek között voltak, hiszen amíg a fiatalabbak az új munka reményében tanulnak, addig az idősebb korosztálynál már inkább a meglévő munka(hely) megtartása a fontosabb tényező. A fejlesztendő készségek közül a kommunikációs (segítő beszélgetéssel kapcsolatos) és az önismeret-fejlesztés voltak a legnépszerűbbek. Összességében megállapíthatjuk – a vizsgálatból kinyert eredmények tükrében –, hogy a hallgatókban megvan mind a munkaerő-piaci előrelépés igénye mind pedig a jövőbeli szakmájukhoz elengedhetetlen segítő attitűd és az önfejlesztés igénye. Ezek mellett kitűnik az is, hogy a megkérdezettek még javarészt általános ismerettel és kevés eszközzel rendelkeznek a szakmával kapcsolatban. A fenti információk alapján a továbbiakban is arra kell törekedni, hogy a képzés elsősorban a szakmai és gyakorlati tudást mélyítse el a hallgatókban, annak érdekében, hogy mind szakmájukban, mind magánéletükben megtalálhassák a fejlődés lehetőségeit.