A Játéksorozat tankönyvei (-ház, -vár, -város, -ország, birodalom, -világ) a szövegek melletti rajzokkal a szöveg megértését, egy-egy szó jelentésének megerősítését segítik. Kiemelkedő újításnak tartom az „interaktív” borítékos játékokat, a Játékház feladatlapok I–II. című könyveit. Kellő számú és nehézségi fokú olyan konkrét előkészítő és kiegészítő feladatot tartalmaz, amit azok kaphatnak, akik hamar elkészülnek, vagy nem boldogulnak könnyen a feladatokkal. Jó lehetőség a tanórán kívüli alkalmazásra is. A gyerekek nagyon sokat olvasnak egy-egy boríték kirakása során. Képtörténet esetén például létrejön egy vázlat, ami alapján rekonstruálható a történet. Ezt felhasználva a képek sorrendjében rekonstruálható a történet, akár páros, csoportos vagy frontális szervezésben. Gyakran vannak a képtörténetekben kakukktojások, vagy a történet idősíkján túli helyzetek. Ezek jó alkalmat nyújtanak a kitekintésre, a történet mélyebb elemzésére, az esztétikum felfedezésére. A tankönyvcsaládban a szokásosnál jelentősen nagyobb szerepet kap a vizualitás és általában a rajz, a tanulási nehézségek, nyelvi zavarral küzdő gyerekek számára elengedhetetlen a sok vizuális szemléltetés. Fontos, hogy a gyerekek maguk is alkossanak képi üzeneteket, ez a feladatok kooperatív órarészként elvégezhető. A munkafüzet jelöli a lehetőségeket. Az olvasókönyvek egységes felépítése jól áttekinthető, segíti az időbeli tájékozódást. A munkafüzetekben azonos, differenciáló, és külön feladatok is találhatóak. A Meixner-módszer hátrányaként említik, hogy a módszertant hozzáértően alkalmazóktól az átlagosnál jelentősen több időt és energiát igényel. Tanfolyami keretek között sajátítható el a módszertana. A differenciálás önmagában is nagyon munkaigényes. A pedagógiai köztudatban a „gyenge gyerekek” módszertana (gyógypedagógiai módszer). Az alsó tagozat után nincs kidolgozott folytatása. Szakirodalmak viszont irányt mutatnak az osztálytermi gyakorlat, regionális helyi és iskolai, országos, nemzeti szinten is, „hogy mely tényezők átgondolásával tudnánk az értő olvasás tanítását, képességének fejlesztését korszerűbbé, hatékonyabbá tenni úgy, hogy az a mostaninál lényegesen jobban funkcionáljon mind a társadalom, mind az egyén elvárásainak szempontjából”. (Steklács, 2009)