Az Nkt. jelenlegi végrehajtását a máig hatályban lévő Nat2012, illetve az elsősorban a tanulók terheinek csökkentése érdekében bevezetett 2020-as Nemzeti alaptanterv (Nat2020) módosításcsomag határozza meg (5/2020. (I. 31.) Korm.rendelet).

 

Nem alaptantervi kérdés, de a kezdetektől megoldatlan és a legfontosabb problémák közé tartozik a környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógus-többletmunka (pl. erdei iskola, ökonap, Fenntarthatósági Témahét szervezése) elismertetése mind intézményi, mind anyagi téren. Igen egyszerű döntés lenne például önálló ökoiskola-munkacsoport létrehozását támogatni a szükséges vezetői pótlékkal, óraszámkedvezménnyel.

 

A NAT2020 egyik alapvető hibája, a környezetismeret tárgy eltörlése a 1–2. évfolyamon, okkal keltett megdöbbenést a tanítók körében. Az évtizedekig e tárgyhoz sorolt nevelési és oktatási tartalmak részben a magyar nyelv és irodalom tárgy tanításához kapcsolódóan jelentek meg. „A természettudományos gondolkodás megalapozása (…) a magyar nyelv és irodalom tanulási területének tudásbővítést és olvasásfejlődést segítő olvasmányaiba (1–2. évfolyam) ágyazva kezdődik”. (p. 296) Az 1–4. évfolyamos kerettanterv egy helyen említi a fenntartható fejlődést (sic!) legnagyobb óraszámban tanított magyar nyelv és irodalom tárgyunkban. Az 1–2. évfolyam Állatok, növények, emberek témakörében címéhez képest igen kis hangsúllyal, a fejlesztési feladatok között jelenik meg a Környezet iránti felelősségtudat alakítása, fejlesztése. (oktatas.hu, Kerettanterv 1–4.) Az 5–8. és 9–12. évfolyam kerettantervei alapján magyarórákon egyáltalán nem kell foglalkozni a fenntarthatósággal.

 

A 4. évfolyamon a Nat2020-ban és a kerettantervben nincsenek kapcsolódó, adekvát tartalmak. Az 5–8. és 9–12. évfolyamra vonatkozó kerettantervi elemek viszont egységes példáját mutatják egy humán tárgy fenntarthatósági kereszttantervi törekvéseinek. 5–8. évfolyamon a célnyelvi ismeretek közé bekerült környezetünk védelme, fenntarthatósága. A javasolt tevékenységek között hangsúlyos a fenntarthatóság: „Mit teszünk környezetünk védelme érdekében? – lakóhelyünkön, otthonunkban – az iskolában – városunkban – okos eszközökkel”. (Kerettanterv 5–8.) Az általános iskolában még egy témakörként kezelt személyes és környezeti témák gimnáziumban már önálló egységként jelennek meg. A környezeti tématartományba 9–10. évfolyamon beemeli a környezetvédelem fogalmát, majd a javasolt tevékenységek között konkrétumokat találunk: pl. „Veszélyben a Földünk”, „A klímaváltozás jelenlegi és lehetséges hatásai” (Kerettanterv, 9–12.). A 11–12. évfolyam javasolt tevékenységei kiselőadás, csoportmunka, projektmunka formájában érintik például az alternatív energiaforrások, a globális felmelegedés, a hulladékhasznosítás lehetőségeit is.

 

 

A fenntarthatóság társadalmi kérdéseinek értelmezéséhez a Nat2020 e tárgy tartalmi területén széles körű támogatást ad. A fő témakörök között önállóan megjelenik az 1–4., illetve 5–8. évfolyamon: A természet rendjének megőrzése a fenntarthatóság érdekében. Továbbá szintén az ökológiai fenntarthatóság témakörbe tartozó hatások, valamint inkább a technika és tervezés tárgyhoz sorolandó tartalmak jelennek meg: játékvásárlási szokások, a csomagolóeszközök kiválasztásának környezetvédelmi szempontjai. A kimeneti követelmények között a Társadalmi felelősségvállalás és elköteleződés a fenntartható jövő iránt sokat ígérő címe fontos tartalmakat jelenít meg az emberi tevékenység és a környezeti hatások helyi és globális összefüggéseiben. Elgondolkodtató a „környezetszennyeződés” kifejezés értelemzési nehézsége, bízzunk benne, nem spontán hatásokra bekövetkező szennyezését értjük ez alatt: „megismeri és véleményezi a természeti erőforrások felhasználására, a környezetszennyeződés, a globális és társadalmi egyenlőtlenségek problémájára vonatkozó etikai felvetéseket”. A teremtésvédelem mint vallási kérdés tárgyalására e keretek között nincs lehetőség, de fontos kiemelni, hogy a hitoktatóknak valós ökológiai ismeretekkel kell rendelkezniük a tárgy tanításához: „értelmezi a teremtett rend, világ, a fenntarthatóság összefüggéseit, az emberiség ökológiai cselekvési lehetőségeit”. Ennek a gyakorlatban ellentmond, hogy a Nkt. 35/B. § 8 (1) a) szerint „A hit- és erkölcstan oktatás tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg”.

 

Míg az óvodai nevelésben a művészeti nevelés a természettel pozitív kapcsolatok, attitűdök kialakításának és megerősítésének egyik eszköze, addig a Nat2020-ban, illetve a kapcsolódó kerettantervekben a művészetek tantárgycsoport egészében gyakorlatilag hiányzik a fenntarthatóság témaköre. Nem vigasz a vizuális kultúra tárgy tanításának sokadik célja és tartalma között felbukkanó utalás: „a tárgykultúra és az épített környezet megismerésén keresztül megértse a fenntartható fejlődés problémakörét”, illetve e tárgynál a 9–10. évfolyam utolsó témakörét tekintve: „a fenntarthatóság érdekében felelős döntéseket hoz a saját tervezett, épített környezetével”.

 

A tárgy Nat2020 tartalma és kerettanterve párhuzamba állítható az Állampolgári ismeretek tárggyal, és bemutatja, a fenntarthatóság témaköre hogyan fordulhatna elő minden tárgy esetében. Példaértékűen tartalmazza a szükséges tartalmakat és követelményeket, segítséget ad a fenntarthatóság értelmezéséhez. A Nat2020 tanulási célok között megjelenik a felelős, környezettudatos beállítottság és a kritikus fogyasztói magatartás. A tanulási eredmények között, korosztálynak megfelelően kerülnek elő a fenntarthatóság ismérvei a sokatmondó Életvitel, életvezetés, fenntarthatóság, valamint Környezet- és egészségtudatosság területeken az 1–4 évfolyamon. Az 5–8. évfolyamon folytatódik az Életvitel, tudatos életvezetés, környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, valamint Fogyasztói, pénzügyi-gazdálkodási, környezet- és egészségtudatosság területén.