Oktató: Prof. dr. habil. Kővári Attila (Óbudai Egyetem)

 

A felsőoktatásban alkalmazott értékelési módszer/eljárás megnevezése: csoport értékelése egyéni megfigyeléssel kiegészítve analóg és digitális jelátvitel megvalósítása projektfeladat keretében

 

Az értékelési eljárás felsőoktatási célcsoportja: alapképzésben részt vevő hallgatók

 

Az értékelési eljárás korosztályi alkalmazása: 18–30 évesek

 

Az értékelési módszer kompetenciafejlesztési területei: Ismeri a mérési és adatgyűjtési elveket és módszereket, irányítástechnikai eljárásokat és működési folyamatokat. Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre. Képes az önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére. Képes műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeinek megalkotására. Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg. Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg. Nyitott az informatikai eszközök használatára, törekszik a gépészeti szakterülethez tartozó szoftverek megismerésére és alkalmazására, legalább egy ilyen programot készségszinten ismer és kezel.

 

A módszer alkalmazásának ideje: több éve

 

Az értékelés típusa: formatív, szummatív, diagnosztikus

 

Az értékelés funkciója: helyzetfeltárás, segítés, fejlesztés

 

Az értékelés főbb eszköze(i): megfigyelés, megbeszélés, csoportmegbeszélés

 

Az értékelési eljárás jellemzője: Az oktató a tanuló teljesítményének értékét a tanulási követelményhez viszonyítva határozza meg.

 

Az értékelési módszer célja: Összetett, problémamegoldást igénylő, gyakorlatias, csoportmunkában megoldható feladatok esetén.

 

A kiadott feladatokat csapatmunkában kell megoldani. A feladatok megoldása során az előrehaladást a tanár megfigyeli, a felmerült problémákat, megoldási lehetőségeket megbeszéli a hallgatókkal. Az értékelés során elsősorban a csapat munkájának eredményét értékeli, azonban a megfigyelés tapasztalataival azt korrigálhatja.

 

Az adott módszer eszközigénye: Létszámtól függően, háromfős csoportokat figyelembe véve, csoportonként pár ezer Ft.

 

Az értékelési módszer feltételei és körülményei (pl. korosztály, képzési szint, kompetenciák): Villamosságtani, elektronikai, LabVIEW programozási ismeretek.

 

Az értékelési módszer alkalmazásának eddigi tapasztalatai: A módszer előnye, hogy a jelelőállítás, jelérzékelés és jelfeldolgozás problémáját, zavaró hatások kiküszöbölésének lehetőségeit megismerik a hallgatók, a projekt során csoportban dolgoznak. A feladatok elvégzéséhez 6–10 laborban eltöltött óra szükséges, de a hallgatók akár otthon is dolgozhatnak a feladat megoldásán. A csoportmunka során az egyéni munka megfelelő értékelése általában nehézségekbe ütközik, tanári megfigyelés alapján lehet az egyéni teljesítményt reálisabban értékelni. Az otthon végzett, tanár által nem megfigyelt csoportmunka esetén az egyén teljesítményének értékelése nagyon nehéz.

 

Az értékelési módszer alkalmazhatósága más területeken: A csoportban végzett projektmunka alkalmazása számos tantárgyban lehetséges, elsősorban abban az esetben, ha a tantárgy kontakt óraszáma legalább heti egy, de inkább két laborórát tartalmaz.

 

Az értékelési módszerben rejlő fejlesztési lehetőség: A csoportban dolgozó hallgatók minden gyakorlati alkalom után összegeznék, hogy az aznap elért eredményekhez szerintük ki milyen mértékben járult hozzá, amit a szaktanár a saját megfigyelése alapján felülbírálhatna. Az eredményeket végén összesíteni lehetne, így pontosabb kép rajzolódna ki az egyéni teljesítmény vonatkozásában is.

 

Jó tanácsok az értékelési módszer alkalmazásához: Folyamatos állapotjelentést kérjen a csoportoktól, és figyelje előrehaladásukat, elakadás esetén segítse őket, hogy minél több eredményes projekt születhessen, amely fontos motiváció lehet a későbbiekre is.