Empirikus kutatásunk a 2018/19-es tanévben zajlott a Komplex Alapprogram kipróbálási szakaszában részt vevő 68 általános iskolában, mely magában foglalt több, különböző célcsoportra (intézményvezető, pedagógus, szülő) kiterjedő kérdőíves adatfelvételt és kvalitatív vizsgálatot. Ebben a tanulmányban az intézményvezetői nézetekre fókuszálunk, ezért az elemzés során kizárólag azokat az adatokat jelenítjük meg, melyek a jelzett célcsoportra vonatkoznak. Ennek értelmében a pedagógusokat érintő adatbázisból (N = 641) leszűrtük az intézményvezetői (N = 39), illetve vezetőhelyettesi státuszhoz tartozó válaszokat (N = 49)1, így összesen 88 választ kaptunk.2

A pedagógus adatbázis szerint a válaszadók 47 oktatási intézményhez tartoznak, ami azt jelenti, hogy egy intézmény esetében több kitöltővel kell számolnunk. Az intézményvezetők és helyetteseik átlagosan 26 éve dolgoznak pedagógusként, 10 éves vezetői tapasztalattal rendelkeznek, amelyből kilenc évet a vizsgálatban részt vevő intézményben töltöttek el. A válaszadók közel kétharmada községi általános iskolában tanít, 10%-a megyeszékhelyen, 26%-a egyéb városban. Megyei megoszlás szerint a kitöltők közel fele Heves megyében, negyede Pest megyében dolgozik, emellett 8%-uk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 5,7% Fejér megyében, 4,5 %-uk Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és 3,4%-uk Komárom-Esztergom megyében tanít.

A kutatás mintáját3 jelentő 68 köznevelési intézmény alapadatait az 1. táblázat jeleníti meg, melyből látható, hogy mind a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók aránya, mind a hátrányos helyzetű tanulók aránya magas értékeket mutat.

Tanulmányunkban az alábbi elemzési témakörök jelentik a fő fókuszpontokat: