Literatur

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ängsal, M. P. (2018). Vom Sprachsystem und Sprachgebrauch zur sprachlichen Konstruktion von Wirklichkeit. Denkstilwandel in der linguistischen Geschlechterforschung. In: Andersen, Chr., Fix, U. & Schiewe, J. (Hrsg.): Denkstile in der deutschen Sprachwissenschaft: Bausteine einer Fachgeschichte aus dem Blickwinkel der Wissenschaftstheorie Ludwik Flecks. Berlin: Erich Schmidt. 97–136.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Becker, K. F. (1824). Die deutsche Wortbildung oder die organische Entwickelung der deutschen Sprache in der Ableitung. Frankfurt a. M.: Verlag der hermannschen Buchhandlung

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Becker, K. F. (1836–1839). Ausführliche deutsche Grammatik als Kommentar der Schulgrammatik: statt einer zweiten Auflage der deutschen Grammatik. Frankfurt a.: M. Salzwasser

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Braun, Fr. (2001). The Communication of Gender in Turkish. In: Hellinger, M., Bußmann, H. (eds): Gender Across Languages 1: The Linguistic Representations of Women and Men. Amsterdam. S. 283–310.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Braun, Fr. et al. (2007). ‚Aus Gründen der Verständlichkeit…‘: Der Einfluss generisch maskuliner und alternativer Personenbezeichnungen auf die kognitive Verarbeitung von Texten. Psychologische Rundschau 58. 3. S. 183–189.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Brosch, C. (2021). Geschlechtergerechte Sprache. Ein Alternativvorschlag für die sog. ‚geschlechtergerechte Sprache‘. http://cyrilbrosch.net/bl/thesen/geschlechtergerechte-sprache#sdfootnote1sym. 16. Dezember 2021.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Derrida, J. (1972). Positions. Entretiens avec Henri Ronse, Julia Kristeva, Jean-Louis Houdebine, Guy Scarpetta. Paris: Passagen

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Diewald, G. (2018). Zur Diskussion: Geschlechtergerechte Sprache als Thema der germanistischen Linguistik – Exemplarisch exerziert am Streit um das sogenannte generische Maskulinum. Zeitschrift für germanistische Linguistik 46. 2. S. 283–299.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Diewald, G. (2020). „Alles ändert sich, aber nichts von allein“. Eine Standortbestimmung zum Thema geschlechtergerechte Sprache. Der Sprachdienst 64. 1–2. S. 1–14.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Doleschal, U. (2002). Das generische Maskulinum im Deutschen. Ein historischer Spaziergang durch die deutsche Grammatikschreibung von der Renaissance bis zur Postmoderne. Linguistik online 11. 2. S. 39–70.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Dudenredaktion (Hrsg.) (2020). Duden. Die deutsche Rechtschreibung. 28., völlig neu bearb. u. erw. Auflage. Berlin: Dudenverlag

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Eisenberg, P. (1986). Grundriß der deutschen Grammatik. Stuttgart: Springer

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Eisenberg, P. (2020). Die Vermeidung sprachlicher Diskriminierung im Deutschen. Der Sprachdienst 64. 1–2. S. 15–30.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Friedrich, M. C. G., Heise, E. (2019). Does the Use of Gender-fair Language Influence the Comprehensibility of Texts? An Experiment Using an Authentic Contract Manipulating Single Role Nouns and Pronouns. Swiss Journal of Psychology 78. 1–2. S. 51–60.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Gärtig, A.-K., Plewnia, A. & Rothe, A. (2010). Wie Menschen in Deutschland über Sprache denken. Ergebnisse einer bundesweiten Repräsentativerhebung zu aktuellen Spracheinstellungen. Mannheim: IDS

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Grimm, J. (1984). Über Schule, Universität, Academie. In: Neumann, W., Schmidt, H. (Hrsg.): Reden in der Akademie. Berlin. S. 212–249. [Erstveröffentlichung: 1849.]

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Guentherodt, I. et al. (1980). Richtlinien zur Vermeidung sexistischen Sprachgebrauchs. Linguistische Berichte 69. S. 15–21.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Gygax, P. et al. (2008). Generically intended, but specifically interpreted: When Beauticians, Musicians, and Mechanics are all Men. Language and Cognitive Processes 23. 3. S. 464–485.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
H. Varga, M. (2016). A „nem” (sexus, genus) fogalma néhány európai nyelvben. Nyelvtudományi Közlemények 112. S. 299–322.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Hajnal, I. (2002). Feministische Sprachkritik und historische Sprachwissenschaft. Die unterschiedlichen Sichtweisen der Kategorie Genus in Syn- und Diachronie. Innsbruck. https://sprawi.at/files/hajnal/a9_fem_hist_sprawi.pdf. 15. Dezember 2021.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Harnisch, R. (2016). Das generische Maskulinum schleicht zurück. Zur pragmatischen Remotivierung eines grammatischen Markers. In: Bittner, A., Spieß, C. (Hrsg.): Formen und Funktionen. Morphosemantik und grammatische Konstruktion. Berlin: De Gruyter. S. 159–174.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Hartmann von Aue (2001). Iwein. Text und Übersetzung. 4., überarb. Auflage. Berlin: De Gruyter

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Hornscheidt, L., Sammla, J. (2021). Wie schreibe ich divers? Wie spreche ich gendergerecht? Ein Praxis-Handbuch zu Gender und Sprache. Hiddensee: w_orten & meer

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Irmen, L., Linner, U. (2005). Die Repräsentation generisch maskuliner Personenbezeichnungen. Eine theoretische Integration bisheriger Befunde. Zeitschrift für Psychologie 213. 3. S. 167–175.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Jakobson, R. (1939). Signe zero. In: Séchehaye, A. et al. (ed.): Mélanges de linguistique offerts à Charles Bally : sous les auspices de la Faculté des lettres de l’Université de Genève par des collègues, des confrères des disciples reconnaissants. Genève: Georg et Cie, S.A. S. 143–152.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Keller, G. (1985). Der grüne Heinrich. Erste Fassung. In: Böning, Th., Kaiser, G. (Hrsg.): Sämtliche Werke in sieben Bänden. Band 2. Frankfurt a. M. Deutscher Klassiker Verlag

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Klein, J. (1988). Benachteiligung der Frau im generischen Maskulinum – Eine feministische Schimäre oder psycholinguistische Realität? In: Oellers, N. (Hrsg.): Das Selbstverständnis der Germanistik. Aktuelle Diskussionen. Tübingen. Niemeyer S. 310–319.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kluge, Fr. (1975). Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. 21. unveränd. Auflage. Berlin: De Gruyter

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Körner, A. et al. (2022). Gender Representations Elicited by the Gender Star Form. Journal of Language and Social Psychology 41. 5. S. 553–571.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kotthoff, H., Nübling, D. (unter Mitarbeit von Cl. Schmidt) (2018). Genderlinguistik. Eine Einführung in Sprache, Gespräch und Gesellschaft. Tübingen: Narr Francke Attempto

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Lobin, H. (2021). Sprachkampf. Wie die Neue Rechte die deutsche Sprache instrumentalisiert. Berlin: Dudenverlag

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Löhr, R. A. (2021). Gendergerechte Personenbezeichnungen 2.0. Wie nichtbinäre Personen den Genderstern und andere Bezeichnungsvarianten beurteilen. Muttersprache 131. 2. S. 172–182.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
McConnell-Ginet, S. (2014). Gender and its Relation to Sex: The Myth of ‘natural Gender’. In: Corbett, G. G. (ed.): The Expression of Gender. Berlin: De Gruyter Mouton. S. 3–38.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
McWhorter, J. H. (2014). The Language Hoax. Why the world looks the same in any language. Oxford: Oxford University Press

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Meier-Brügger, M. (unter Mitarbeit von M. Fritz und M. Mayrhofer) (2010). Indogermanische Sprachwissenschaft. 9., durchges. u. erg. Auflage. Berlin: De Gruyter

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Neef, M. (2018). Das Konzept des sogenannten ‚Geschlechtergerechten Sprachgebrauchs‘ aus sprachwissenschaftlicher Sicht. In: Lang-Groth, I., Neef, M. (Hrsg.): Facetten der deutschen Sprache. Berlin. Peter Lang. S. 41–66.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Payr, F. (2021). Von Menschen und Mensch*innen. 20 gute Gründe, mit dem Gendern aufzuhören. Wiesbaden: Springer

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Pöschko, H., Prieler, V. (2018). Zur Verständlichkeit und Lesbarkeit von geschlechtergerecht formulierten Schulbuchtexten. Zeitschrift für Bildungsforschung 8. 1. S. 5–18.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Prewitt-Freilino, J. L., Caswell, T. A., & Laakso, E. K. (2012). The Gendering of Language: A comparison of gender equality in countries with gendered, natural gender, and genderless languages. Sex Roles: A Journal of Research 66. 3–4. S. 268–281.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Pusch, L. F. (1985). Weibliche Personenbezeichnungen als Mittel weiblicher Realitätsdefinition. In: Kürschner, W., Vogt, R. (Hrsg.) (unter Mitarbeit von S. Siebert-Neumann): Sprachtheorie, Pragmatik, Interdisziplinäres. Akten des 19. Linguistischen Kolloquiums, Vechta 1984. Band 2. Tübingen. De Gruyter. S. 257–273.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Pusch, L. F. (2017). Unsere Grammatik bevorzugt Männer. Anschläge. Das feministische Magazin 8/2017. https://anschlaege.at/unsere-grammatik-bevorzugt-maenner. 15. Dezember 2021.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Reichmann, O., Wegera, K.-P. (Hrsg.) (1993). Frühneuhochdeutsche Grammatik. Tübingen: Niemeyer.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Reiner, F. (2020). „Gender“ – Muss oder Unsinn? Hintergründiges zum Gendern. Vortrag an der Wirtschaftsuniversität Wien in der Reihe „WU matters, WU talks“, 17. Januar 2020.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Šastina, J. M., Jakubova, D. R. (2018). Problema gendernoj reprezentacii v sovremennom nemeckom jazyke (na primere obraščenij). In: Achmetov, I. G. (gl. red.): Filologija i lingvistika v sovremennom mire. Materialy II Meždunarodnoj naučnoj konferencii (g. Moskva, ijuľ 2018 g.). Moskva. S. 24–29.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Schmidt, W. (2013). Geschichte der deutschen Sprache. Ein Lehrbuch für das germanistische Studium. 11., verb. und erw. Auflage. Stuttgart:S. Hirzel

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Stahlberg, D., Sczesny, S. (2001). Effekte des generischen Maskulinums und alternativer Sprachformen auf den gedanklichen Einbezug von Frauen. Psychologische Rundschau 52. 3. S. 131–140.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Stefanowitsch, A. (2018). Eine Frage der Moral. Warum wir politisch korrekte Sprache brauchen. Berlin: Dudenverlag

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Sturm, A. (Bearb.), Gallmann, P., Lindauer, Th. (Hrsg.) (2015). Schweizer Schülerduden. Rechtschreibung. Neuausgabe 2006. 7., unveränd. Auflage. Berlin: Dudenverlag

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Sylvain, C. de, Balzer, C. (2008). Die Sylvain-Konventionen. Versuch einer ‚geschlechtergerechten‘ Grammatik-Transformation der deutschen Sprache. Liminalis 2. S. 40–53.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Trömel-Plötz, S. (1978). Linguistik und Frauensprache. Linguistische Berichte 57. S. 49–68.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Trömel-Plötz, S. (2010). Von Frauensprache zu frauengerechter Sprache. In: Becker, R., Kortendiek, B. (Hrsg.): Handbuch Frauen- und Geschlechterforschung. Theorie, Methoden, Empirie. 3., erw. u. durchges. Auflage. Wiesbaden. S. 756–759.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Trömel-Plötz, S. et al. (1981). Richtlinien zur Vermeidung sexistischen Sprachgebrauchs. Linguistische Berichte 71. S. 1–7.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Weber, D. (2001). Genus. Zur Funktion einer Nominalkategorie, exemplarisch dargestellt am Deutschen. Frankfurt a. M.: Peter Lang

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Wetschanow, K. (2017). Von nicht-sexistischem Sprachgebrauch zu fairen W_ortungen – Ein Streifzug durch die Welt der Leitfäden zu sprachlicher Gleichbehandlung. In: Spieß, C., Reisigl, M. (Hrsg.): Sprache und Geschlecht. Band 1: Sprachpolitiken und Grammatik. Duisburg. S. 33–59.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Whorf, B. L. (1956). Science and Linguistics. In: Carroll, J. B. (ed.): Language, Thought and Reality. Selected Writings of Benjamin Lee Whorf. Cambridge, Mass. S. 207–219. [First published: 1940.]

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Winawer, J. et al. (2007). The Russian Blues Reveal Effects of Language on Color Discrimination. Proceedings of the National Academy of Sciences 104. 19. S. 7780–7785.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Wolff, Ph., Holmes, K. J. (2011). Linguistic relativity. Wires Cognitive Science 2. 3. S. 253–265.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Zifonun, G. (2021). Das Deutsche als europäische Sprache. Ein Porträt. Berlin: De Gruter
 
Menü