2.1. Fogalmi keretek

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Jelen kutatásnak nem célja, hogy a diszlexia összes fogalmi megközelítését összegezze, hiszen a „diszlexia komplexitását és mindenre kiterjedő voltának megértési nehézségét tükrözi meghatározásának sokszínűsége. A mai napig nincs egységes, kizárólagos, a jelenséget jól meghatározó definíció, amelyet a diszlexiával foglalkozó szakemberek közös megegyezés alapján használnának” (Gátas-Aubelj, 2019. 13.), de fontos leszögezni, hogy a kutatás milyen kontextusban tekint a diszlexia kontextusára.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A diszlexia nem egy önmagában álló jelenség, nem csupán az olvasással és a szövegértéssel kapcsolatos deficitet jelenti, hiszen a nyelvvel, a beszéddel, az olvasástanulással és ezáltal a szövegértéssel is kapcsolatba hozható. Ezt a komplex megközelítést Csépe Valéria 2014-ben megjelent Az olvasás zavarai és a diszlexia című könyvfejezetében láthatjuk. „Ez a komplexitás az, amelynek köszönhetően a diszlexia nem ragadható meg csupán az olvasási és/vagy helyesírási elmaradásban…” (Csépe, 2014: 1359.)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A távoktatás tekintetében – a tanulási környezet kialakításakor, a tananyag összeállításakor, a feladatok megszerkesztésekor, az ellenőrzési módok rögzítésekor – ezt a komplexitást kell figyelembe vennünk. A távoktatási tananyagok gazdag didaktikai lehetőségei teret engednek ahhoz, hogy „a diszlexiások esetében ne a hiányt hangsúlyozzuk” (Dávid, 2015: 80.).
 
Menü