A mintánkban a gyerekek nyelvi teljesítményének nemek szerinti eltéréseit nem-parametrikus, ismételt méréses Kruskal–Wallis varianciaanalízissel elemeztük, melynek eredménye (10. táblázat) egyik fő KOFA-mutatóban sem jelzett szignifikáns különbséget a fiúk és lányok pontszámai között.

 

 

A nemi különbség elemzését befolyásolhatja a fiúk és lányok fentebb bemutatott, a mintát jellemző eltérő életkori megoszlása (a mintában szereplő lányok valamivel fiatalabbak átlagosan a fiúknál). E hatást kiküszöbölendő többszempontos varianciaanalízist is végeztünk a fenti mutatókon, a korcsoport és a nem faktorok vizsgálatára. Ez az elemzés szignifikáns hatást jelzett a korcsoport esetében F (25, 1320) = 8,72; p < 0,001; Wilks’ Λ = 0,567, azonban sem a nem főhatását, F (5, 355) = 1,81; p = 0,110; Wilks’ Λ = 0,975, sem pedig a korcsoport∗nem interakció, F (25, 1320) = 1,21; p = 0,215; Wilks’ Λ = 0,919, jelentőségét nem igazolta. Az egyszempontos tesztek a mutatók közül egyedül az MLUw esetében jelezték a biológiai nem szignifikáns hatását, F (1) = 4.9758; p = 0,026, illetve az Expresszív szókincs esetében a korcsoport∗nem interakció trend szintű hatását, F (5) = 1,9567; p = 0,084. E hatásokért vélhetően a legidősebb korcsoport alacsony létszáma és egyenlőtlen nemi eloszlása, ennélfogva az egyéni eltérések nagyobb hatása felelős. Az itt szereplő 33 gyerek közül mindössze 9 fő lány, akik között egy‑egy alacsonyabb teljesítmény jelentősen befolyásolja a korcsoport átlagát (5. ábra).