2.2. A narratívák globális felépítése
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_127_p1/#m1217anyt36_127_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_127_p1/#m1217anyt36_127_p1) | |
| APA: | Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_127_p1/#m1217anyt36_127_p1) |
A narratívák globális és tartalmi felépítéséről több elmélet is született (pl. Labov 1972; Labov–Waletzky 1967; Mandler–Johnson 1977; Rumelhart 1975; Stein–Glenn 1979; Thorndyke 1977). A következőkben azokat a narratívák felépítéséhez kapcsolódó kulcsfogalmakat, meghatározásokat ismertetem, amelyekre a narratívák elemzéséhez kapcsolódó módszertanok többsége épül, valamint azokat, amelyek alapján a narratív készség elsajátításának szintjei meghatározhatók.