A vizsgálatban tíz 7–8 éves gyermek és tíz fiatal (21–32 éves, átlagosan 24 éves) felnőtt vett részt. A nemek tekintetében kiegyenlített volt mindkét életkori csoport, a nemek közötti különbség vizsgálata azonban nem volt a kutatás tárgya. Az életkori csoportok kiválasztásánál a korábbi percepciós eredményeket tartottuk szem előtt, miszerint 7–8 éves kor környékén jelentősen javul a rövid és hosszú hangok megkülönböztetésének képessége (l. az 1. pontban említett tanulmányokat). A gyermekek egy fővárosi általános iskola tipikus fejlődésű tanulói, akiktől az 1. osztály végén rögzítettünk beszédanyagot egyénileg, megszokott iskola környezetben, digitális hangfelvevő segítségével (44,1 kHz, 16 bit). A fiatal felnőttek csoportját referenciaként vettük fel az adatelemzés során. A felnőttek legalább érettségivel rendelkező, köznyelvet beszélő adatközlők, anyagukat a BEA adatbázisból választottuk ki (Neuberger et al. 2014).