3.5. Az SLI fogalmát felváltja a DLD

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A gyakorló klinikust nyilván érdekli a tünetek és szindrómák előfordulási gyakorisága s a tünetek sorsa. A szokványos becslések 3–4%-ról beszélnek. Johnson és munkatársai (1999) viszonylag enyhe kritériumokat használva (egy szórásnyi eltérés az életkori elváráshoz képest) azt találták, hogy az ötéves gyerekek 7%-ánál állnak fenn ezek a tünetek. Az érintett gyerekeknek 14 év után is megmaradnak a nyelvtani nehézségeik, bár kora iskoláskortól számos kompenzációs stratégiát használnak.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Eközben, bár az SLI maga egyre gyakrabban használt kategóriává vált, amely egyes szerzők szerint a 4–6 éves gyermekek 5–7%-át érintheti, a sok tünet és kategóriaátfedés, valamint elméleti megfontolások miatt maga a terminus is megkérdőjeleződött. Évekig tartó szakmai konzultáció nyomán egy Dorothy Bishop (2017) vezette szakmai konzorcium úgy döntött, hogy az SLI fogalmát felváltja a developmental language disorder (DLD, nyelvfejlődési zavar) terminussal. A konzorcium egy diagnosztikai folyamatábrát is összeállított (1. ábra). Ez mintegy a klinikai munka idői diagramja, vagyis annak bemutatása, hogy milyen lépésekben jutunk el a sajátos nyelvi zavar feltételezéséig.
 
Menü