2. A zenei ritmus és a beszélt nyelv feldolgozása közötti hasonlóságok
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_108_p1/#m1217anyt36_108_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_108_p1/#m1217anyt36_108_p1) | |
| APA: | Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_108_p1/#m1217anyt36_108_p1) |
Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján számos elmélet hangsúlyozza, hogy a beszélt nyelv és zenei ritmus feldolgozásában részben ugyanazok a folyamatok játszanak szerepet (Kotz et al. 2018). Ezeket a nézeteket szintetizálja egy átfogó elméleti keretben a PRISM (Processing Rhythm in Speech and Music ’ritmusfeldolgozás a beszédben és a zenében’) elmélet (Fiveash et al. 2021). A PRISM három terület fontosságát hangsúlyozza, amelyek mind a beszélt nyelv, mind a zenei ritmus feldolgozásában szerepet játszanak: (1) precíz hallási feldolgozás, (2) neurális oszcillációk szinkronizációja a beérkező hangingerekkel, (3) szenzomotoros kapcsolódás (1. ábra, „A” panel).