Mivel a korábbi eredmények számos kulcskérdést hagytak nyitva az ST modalitás- és tartományspecifikus jellemzőivel, valamint az általános kognitív képességek szerepével kapcsolatban a tipikus fejlődésben és a fejlődési zavarokban, a vizsgálataink célja ezeknek a kérdéseknek a további feltérképezése volt. Az itt bemutatott kutatások egy átfogóbb projekt részét képezték, melynek célja az ST és a nyelvi képességek kapcsolatának megértése volt. Két széles körben használt paradigmát alkalmaztunk: a mesterségesnyelvtan-tanulási paradigmát az absztrakt nyelvtani mintázatok elsajátításának tesztelésére, és a statisztikai szegmentálási paradigmát a szóhatároknak az egybefüggő ingerfolyamból történő felismerésének vizsgálatára. A modalitás- és területhatások vizsgálata céljából az ST-képességet az akusztikus verbális és a vizuális nemverbális feladatban is teszteltük. Annak érdekében, hogy mind a tanulási folyamatot, mind annak eredményeit átfogóan megértsük, tanulmányaink többségében online (a tanulást az ingerbemutatás közben vizsgáló céldetekciós feladatot, ami a reakcióidő változásának követését is lehetővé teszi) és offline (a bemutatási fázis utáni, utólagos kényszerválasztásos feladatot, ahol a jólformált, de korábban nem hallott alakot kell kiválasztani) módszereket is alkalmaztunk. Ezekre a tanulási mutatókra támaszkodva vizsgáltuk az ST és a nyelvi képességek közötti összefüggéseket, valamint az általános kognitív funkciók (munkamemória, rövid távú memória, feldolgozási sebesség és végrehajtó funkciók) lehetséges közvetítő szerepét ezekben a kapcsolatokban.