A többszörös regressziós elemzések szintén kimutatták az életkor hatását az összes fő eredményváltozóra, illetve az Expresszív szókincs esetében a koraszülöttség-faktor hatása is jelentős. Számos olyan faktor hatása azonban, melyeket a szakirodalom a korai nyelvfejlődés befolyásoló tényezőjeként említ, illetve a KOFA-3-mal végzett saját korábbi kutatásunk is alátámasztott (vö. pl. Eriksson 2017; Kas et al. 2010; 2022), itt nem bizonyult szignifikánsnak, így a szülői iskolai végzettség, a lakóhely, illetve a nem szerint sem figyeltünk meg különbségeket a nyelvi fejlettségben. Nem volt jelentős hatása a családi és a születéssel kapcsolatos tényezők többségének sem, ami ellentétben áll számos olyan vizsgálattal, amely a különböző perinatális kockázati tényezőket (pl. születési nehézségek és alacsony születési súly) a beszéd- és nyelvi nehézségek potenciális kockázati tényezőjeként azonosítja (Wallace et al. 2015; Rudolph 2017; Zambrana et al. 2014).

A tanulmányban néhány szempontból bemutatott adatbázis szabadon kutatható a Wordbank adatbázisban (wordbank.stanford.edu) (Frank et al. 2016; 2021), ahol a szókincsadatok tételenkénti (szavankénti) bontásban szerepelnek, tehát az egyes szavak elsajátítási görbéi is részletesen vizsgálhatók egyenként vagy csoportokban a teljes életkori spektrumon. A 7. ábra a Wordbank online felületén készült, a leggyakoribb magyar igekötők (be, ki, meg, le, fel, át, el, haza, össze, szét) korai elsajátítási arányait mutatja az életkor függvényében a jelen tanulmányban bemutatott adatbázison. Az elemzések igény szerint módosíthatók, más nyelvek szavainak elsajátításával összehasonlíthatók, letölthetők, így rugalmasan alkalmazhatók kutatási, illetve akár logopédiai terápiás tervezési célokra is.

A szülői beszámolón alapuló módszer jellegéből és a minta fent bemutatott jellemzőiből adódóan a vizsgálat, illetve a módszer alkalmazásának néhány korlátja azonosítható. Mintánk a budapesti régió, illetve a városlakók nagyobb reprezentáltsága és az adatgyűjtés során a részvétel önkéntessége miatt jóval nagyobb arányban áll magasabb iskolai végzettségű, városban élő szülők gyerekeiből, mint a magyar lakosság összességében. Mivel a szülők iskolai végzettsége, illetve a lakóhely számos tanulmány szerint összefügg a gyermekek nyelvi eredményével, feltételezhetjük, hogy egy szociológiai értelemben reprezentatívabb minta a fent bemutatott adatoktól némileg eltérő eredményeket adna. Korlátozta elemzéseinket az is, hogy a demográfiai adatok nem minden gyerek esetében álltak rendelkezésünkre.

A KOFA-2 sajátos tulajdonsága, hogy az expresszív nyelvre fókuszál, nem vizsgálható vele a receptív nyelvi képesség. Fenson és munkatársai (2007) szerint a szülők kb. 18 hónapos kortól nem tudják megbízhatóan megítélni gyermekük receptív képességeit. Ezért a receptív képességekre vonatkozó tételek nem szerepelnek a szülői űrlapon. A KOFA-2 alkalmazásakor, az eredmények értelmezésekor tehát számításba kell venni, hogy a szókészletről, a morfológiai rendszerről, mondatszerkezetről való gyermeki tudás többrétegű, a teszttel mérhető expresszív szókincshez és más nyelvi készségekhez számottevő háttértudás kapcsolódhat, amely a szavak felismerésében, nyelvi közlések megértésében játszik szerepet. Diagnosztikus mérések esetében fontos információ lehet a receptív és expresszív nyelvi képességek eltérése is, melynek felderítésére a kérdőíves módszertan nem alkalmas.

A nyomonkövetéses adatok nemcsak a magasabb életkorral járó tipikusan magasabb teljesítményt képesek megmutatni, hanem fényt deríthetnek a fejlődés dinamikájának egyéni változataira és ennek összefüggéseire is.