2.2.1. Történetnyelvtan
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p1/#m1217anyt36_128_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p1/#m1217anyt36_128_p1) | |
| APA: | Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p1/#m1217anyt36_128_p1) |
A narratívák definiálhatók azon szabályszerűségek mentén is, ahogyan felépülnek. Ilyen szabályszerűségek összessége a történetnyelvtan (story grammar), amely a történetek narratív szerkezetét írja le. A történetnyelvtani modelleket széles körben használják a narratívák kutatásában és a narratív struktúrák elemzése során. Hickmann (2003) megfogalmazásában a történetnyelvtanok olyan makrostruktúrát írnak le, amelyek meghatározzák a narratívák megértését, befolyásolják a hallgató értelmezését.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p2/#m1217anyt36_128_p2 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p2/#m1217anyt36_128_p2) | |
| APA: | Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p2/#m1217anyt36_128_p2) |
Az egyik első történetnyelvtan-leírás Stein és Glenn nevéhez köthető. Az 1979‑es elmélet szerint a történetek epizódokból, az epizódok pedig történetegységekből állnak. A történetegységek (pl. szereplők megnevezése, alaphelyzet megfogalmazása, a szereplők reakcióinak megfogalmazása, az eredmény megfogalmazása) jelenléte nélkülözhetetlen egy teljes epizód megalkotásához. Ezeket a történetegységeket az 1. táblázatban látható módon határozták meg. A történetegységek egymásutánisága alkotja az epizódot, az epizódok pedig több epizódból álló, komplexebb történetekké állhatnak össze.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p3/#m1217anyt36_128_p3 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p3/#m1217anyt36_128_p3) | |
| APA: | Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1217anyt36_128_p3/#m1217anyt36_128_p3) |
Más elméletek a történetek globális struktúráját a 2. táblázatban ismertetett módon, három kötelező elem meglétével határozták meg. Eszerint minden történet egy alaphelyzettel indul, ami lehet egy probléma vagy a főszereplő egy meghatározott célja, ezután következik a megoldásért, a cél eléréséért tett lépések sora, végül a megtett lépéseknek köszönhető végeredmény, következmény zárja az elbeszélést (Berman–Slobin 1994).