A G/S arány átlagos értéke a felnőtteknél 1,7, míg a gyermekeknél 1,4 volt. Ez azt mutatja, hogy a felnőttek ejtésében jelentősebb a különbség a két fonológiai kategória realizációja között. Minden beszélőnél kiátlagoltuk az azonos hangok hosszú és rövid változatainak időarányát, így megkaptuk a beszélőre jellemző G/S értéket. A hosszúsági kontrasztot a legnagyobb időtartam-különbséggel két felnőtt beszélő valósította meg, az ő maximumértékük: 2, vagyis beszédükben a gemináták átlagosan kétszer olyan hosszú időtartamúak voltak, mint a szingletonok. A felnőttek között a minimumérték 1,3 volt. A gyermekek körében találtuk a legkisebb időtartam-különbséget a gemináták és szingletonok között; a minimumérték 1,1 volt, ami azt mutatja, hogy a gyermek hosszú és rövid hangjai között nagyon kicsi volt az eltérés. A gyermekek között 1,9‑es maximumértéket adatoltunk.