4. Eredmények

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Először a beszélőváltások időtartamait vizsgáltuk a két életkori csoportban. A 2. táblázat az FTO-k életkor szerinti átlagát mutatja, a 3. táblázat pedig gyermekenként ismerteti az FTO-értékek fő jellemzőit. Megfigyelhető, hogy míg a 24-ből 23 gyermek átlagos FTO-ja 0,08 és 0,853 s közé esik, egy 9 éves lány esetében (BR001L09) 1 s fölötti ez az érték. Kvalitatív elemzéssel megvizsgálva ezt a társalgást azt találtuk, hogy a hosszabb beszélőváltási időtartamok hátterében elsősorban egyéni beszédszokás állt; a gyermek egész társalgását nyugodt, megfontolt nyelvhasználat jellemezte, beszélőváltásai során nem alkalmazott hezitációkat, megnyilatkozásai jól formáltak voltak. Ő volt az egyetlen, aki egyszer sem vágott bele a felnőtt beszédébe. A válaszainak a hossza és az átlagos beszédtempója azonban nem mutatott eltérést a többiekétől. Az egyéni társalgási stratégiájának több oka lehet, pl. a gyermek temperamentuma, személyisége, neveltetése.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
2. táblázat: Az FTO-k átlaga kor és nem szerint (s)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
3. táblázat: Az FTO-k átlaga kor és nem szerint (s)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1 A GD005F09 társalgásban az adatok között szerepel egy egyszeri kiugró érték (FTO 7,865), amelyet eltávolítottunk, mert egyedi jellegű oka volt. Eltávolítás nélkül a GD005F09 társalgásban az FTO-jellemzők: átlag 0,8, szórás 2,43, medián −0,071, minimum −0,488, maximum 7,865.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A statisztikai elemzés az összes adatközlő FTO-átlagait tekintve nem mutatott szignifikáns különbséget a két életkori csoport között: F (1, 23) = 4,232; p = 0,052. Ugyanakkor a többiekétől eltérő társalgási stratégiát alkalmazó adatközlő adatait eltávolítva az eredmények azt mutatták, hogy a 9 évesek FTO-inak átlagai szignifikánsan rövidebb volt, mint az 5 évesekéi: F (1, 22) = 9,113; p < 0,007.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az FTO-átlagokat mutatja összefoglalóan életkor és gyermekek szerint az 1. ábrán látható két diagram (a sötét színű oszlopok a fiúk, a világosak a lányok adatait jelölik).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1. ábra: FTO-átlagok gyermekenként 5 és 9 éves korban (a fekete oszlopok a fiúk, a szürke oszlopok a lányok adatait mutatják)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 2., 3. és 4. ábra azt jeleníti meg, hogy milyen volt a különböző fordulóváltási időtartamok eloszlása a két életkori csoportban, illetve ugyanazon életkoron belül a fiúknál és lányoknál. Látható, hogy az 5 évesek legtöbb beszélőváltási időtartama 250 és 750 ms közé esik, és sok volt a hosszúnak tekinthető (1000 ms körüli vagy annál hosszabb) szünetet jelző FTO is; ugyanakkor kevés – bár előfordul – az azonnali és az átfedéssel történő szóátvétel. A 9 éveseknél kevesebb a hosszúnak számító (1000 ms-os vagy annál hosszabb) beszélőváltási időtartam, nagyobb az egyszerre beszéléssel történő szóátvételek száma, és a leggyakoribb FTO értékek 0 és 500 ms közé esnek. Ki kell emelnünk, hogy összességében még a 9 éves korcsoport átlagos FTO-értéke is magasabb, mint a felnőtteknél szokásos 200 ms körüli átlagos érték; ugyanakkor egyénileg ez már nem igaz, egyes 9 évesek FTO-átlaga eléri a felnőttekét.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A lányok és a fiúk eredményeit összevetve megfigyelhető, hogy a lányok beszélőváltás-időtartamainak átlaga 5 és 9 éves korban is valamivel alacsonyabb a fiúkénál, és a lányoknál gyakoribbak a rövidebb FTO-k, mint a fiúknál, tehát a lányok szóátvételei mindkét korosztályban általában kicsit gyorsabbak a fiúkéinál. Ugyanakkor mindkét korcsoportban volt olyan gyermek, akire ez nem igaz, tehát a nem tényezője nem jelent egységes hatást. A korcsoportonként és nemenként kis adatközlői létszám miatt az összes FTO-t (nem az átlagokat) tekintve tudtunk statisztikai elemzést végezni a két nem FTO-inak összehasonlítására. A Mann–Whitney U-teszt szerint az 5 éveseknél szignifikáns különbség volt a két nem FTO-i között (Z = −3,433; p = 0,001): a lányok szignifikánsan rövidebb FTO-kat produkáltak, mint a fiúk. A 9 éveseknél nem volt szignifikáns a különbség (Z = −0,566; p = 0,571). A többiektől eltérő társalgási stratégiájú (1 s-nál hosszabb átlagos FTO-t produkáló) lány adatait kivéve a mintából viszont szignifikáns különbséget kaptunk a 9 éveseknél is (Z = −2,413; p = 0,016) a két nem között.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
2. ábra: Az FTO-k hossz szerinti eloszlása az 5 és 9 éveseknél
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
3. ábra: Az FTO-k hossz szerinti eloszlása az 5 éves fiúknál és lányoknál
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
4. ábra: Az FTO-k hossz szerinti eloszlása a 9 éves fiúknál és lányoknál
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 4. táblázat az elemzett társalgásokban mért beszédtempó és az átlagos fordulóhossz értékét mutatja korosztályonként, az 5. táblázat pedig ugyanezeket a jellemzőket gyermekenkénti bontásban. A statisztikai elemzés mind az átlagos beszédtempót, mint az átlagos fordulóhosszakat tekintve szignifikáns különbséget mutatott a két életkori csoport között. A 9 évesek szignifikánsan gyorsabban beszéltek, mint az 5 évesek (F (1, 23) = 14,732; p = 0,001). Az idősebb gyermekek szignifikánsan hosszabb fordulókat is produkáltak, mint a fiatalabb életkori csoport (Z = −2,656; p = 0,007).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
4. táblázat: Átlagos beszédtempó a társalgásban életkor szerint

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az adatokon korrelációs elemzést is végeztünk, hogy megvizsgáljuk, van‑e összefüggés az egyes paraméterek között. A Pearson-korrelációval összevetettük életkori csoportonként az átlagos FTO-k és az átlagos beszédtempóértékek, az átlagos FTO-k és átlagos fordulóhosszok, illetve az átlagos beszédtempóértékek és az átlagos fordulóhosszok értékeit. Az eredmények szerint nem volt szignifikáns összefüggés egyik életkori csoportban sem az értékek között (6. táblázat).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
5. táblázat. A beszédtempó és az átlagos fordulóhossz gyermekenként

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Menü