Az FTO-k eloszlása terén is találtunk eltérést az 5 és 9 évesek között: elsősorban a fiúk csoportjában, ahol a 250–500 és 500–800 ms közötti FTO-k nagy része áttolódott a 0–250 ms közti sávba, de az eloszlás összességében is jobban megközelíti a felnőtteknél jellemző görbét.

Ugyanakkor csak részben teljesült az a feltevésünk, mely szerint a gyorsabb szóátvételek, a gyorsabb beszédtempó és az átlagosan hosszabb fordulók jelensége együtt fognak járni: ezek között ugyanis nem találtunk szignifikáns összefüggést. Miközben tehát a beszélőváltások időtartama, a beszédtempó és a fordulóhossz is az életkorral szoros összefüggésben változik, ez nem egymással összekapcsolódó változást jelent. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a beszélőváltások időzítése nem a beszédtempó általános gyorsabbá válásának a következménye, hanem egy attól különálló temporális aspektust alkot. Érdemes kiemelni azt is, hogy a 9 éveseknél nagyobb a szórás a beszélőváltási időtartamokban, mint 5 éves korban, és a lányok csoportjában különösen nagy szórás figyelhető meg. Ez arra utalhat, hogy egy bizonyos életkor után már nem folytatódik az FTO-átlagok csökkenése a nyelvi fejlődés hatására, hanem az időzítés az általános mintázaton belül széttartóvá válik, a nyelvi fejlődés egyéni változatok kialakulásában érvényesül. Benyomásaink szerint a 9 éves korban megfigyelhető időzítésbeli különbségek hátterében elsősorban már nem a nyelvfejlődés ütemének eltérése, hanem egyéni beszélőváltási stratégiák, egyedi jellemzők kialakulása áll, valószínűleg összefüggésben a társas környezettel és szociokulturális tényezők hatásával; ennek vizsgálata azonban egy másik kutatás feladata.

A fentiek mellett röviden érintettük a nem szerepének kérdését is. A lányok és a fiúk eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy a lányok beszélőváltás-időtartamai 5 éves korban szignifikánsan rövidebbek, és 9 éves korban is többnyire alacsonyabb FTO-értékeket mutatnak, mint a fiúkéi. A lányok szóátvételei tehát mindkét korosztályban általában gyorsabbak a fiúkéinál. Ugyanakkor mindkét életkori csoportban volt olyan gyermek, akire ez nem volt érvényes, valamint a fiúk és lányok csoportján belül is nagy szórás figyelhető meg mind a beszélőváltási adatokban, mind a beszédtempó és a fordulóhossz terén, ami azt jelzi, hogy nemcsak a nem szerepe a meghatározó ezek alakulásában. Ennek hátterében kognitív és szociokulturális tényezők is állhatnak; ezeket, valamint a nemek szerinti jellemzőket szintén további kutatásokban lenne érdemes vizsgálni.