5. Saját vizsgálataink

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Mivel a korábbi eredmények számos kulcskérdést hagytak nyitva az ST modalitás- és tartományspecifikus jellemzőivel, valamint az általános kognitív képességek szerepével kapcsolatban a tipikus fejlődésben és a fejlődési zavarokban, a vizsgálataink célja ezeknek a kérdéseknek a további feltérképezése volt. Az itt bemutatott kutatások egy átfogóbb projekt részét képezték, melynek célja az ST és a nyelvi képességek kapcsolatának megértése volt. Két széles körben használt paradigmát alkalmaztunk: a mesterségesnyelvtan-tanulási paradigmát az absztrakt nyelvtani mintázatok elsajátításának tesztelésére, és a statisztikai szegmentálási paradigmát a szóhatároknak az egybefüggő ingerfolyamból történő felismerésének vizsgálatára. A modalitás- és területhatások vizsgálata céljából az ST-képességet az akusztikus verbális és a vizuális nemverbális feladatban is teszteltük. Annak érdekében, hogy mind a tanulási folyamatot, mind annak eredményeit átfogóan megértsük, tanulmányaink többségében online (a tanulást az ingerbemutatás közben vizsgáló céldetekciós feladatot, ami a reakcióidő változásának követését is lehetővé teszi) és offline (a bemutatási fázis utáni, utólagos kényszerválasztásos feladatot, ahol a jólformált, de korábban nem hallott alakot kell kiválasztani) módszereket is alkalmaztunk. Ezekre a tanulási mutatókra támaszkodva vizsgáltuk az ST és a nyelvi képességek közötti összefüggéseket, valamint az általános kognitív funkciók (munkamemória, rövid távú memória, feldolgozási sebesség és végrehajtó funkciók) lehetséges közvetítő szerepét ezekben a kapcsolatokban.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az ST és a nyelvi képességek kapcsolatát fejlődési diszlexiában, nyelvfejlődési zavarban, autizmus spektrum zavarban és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban vizsgáltuk. Négy olyan fejlődési zavart választottunk, amelyeknek közös jellemzője a nyelv érintettsége, ugyanakkor nagyfokú eltérést mutatnak ennek az érintettségnek a jellegében és mértékében.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A diszlexiával diagnosztizált populáció vizsgálata során a korábbi kutatásokkal összhangban azt találtuk, hogy kimutatható az ST-képesség, ezen belül is a mesterségesnyelvtan-tanulási képesség sérülése (Dobó et al. 2021). A kutatásunkban arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen hatással bír az ingerbemutatás, vagyis a tréninget képező mondatok elrendezésének manipulálása. Ennek céljából mind a tipikus fejlődésű, mind a fejlődési diszlexia csoportban két kondíciót alkalmaztunk: (a) a kicsiben kezdés tréninget, valamint (b) a random tréninget. Míg utóbbi esetében a tréninget képező mondatokat randomizált sorrendben mutattuk be, a kicsiben kezdés tréning során a rövid és egyszerű szerkezetű mondatokkal kezdtük a bemutatást és fokozatosan haladtunk a hosszabb és komplexebb szerkezetek felé. Az eredményeink azt mutatják, hogy mindkét csoportban szignifikáns tanulási hatás volt kimutatható, de a tipikus csoport sikeresebb volt az ST-feladatban, mint fejlődési diszlexiával élő kortársaik. Fontos eredmény továbbá, hogy a fejlődési diszlexiával élő kamaszok nagyobb arányánál volt megfigyelhető a tanulási hatás akkor, ha a bemutatást a kicsiben kezdés tréning alkalmazásával végeztük, míg a random kondícióban kevesebb fejlődési diszlexiával élő résztvevő sajátította el a szabályt (ez a mintázat a tipikus fejlődésű kontrollcsoportra nem volt jellemző). Ez az eredmény arra utal, hogy az olvasási képességekben is szerepet játszó statisztikai tanulás sikeressége befolyásolható az ingerelrendezés által.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vizsgáltuk továbbá az olvasási és az ST-képességek együttjárását mind a fejlődési diszlexia és a tipikus fejlődés esetén (Dobó et al. 2021), mind pedig nagy egyéni változatosságot mutató, tipikus fejlődésű és fejlődési diszlexiával élő személyeknél (Lukács et al. 2023). A mintánk nagy változatossága ellenére nem találtunk szignifikáns összefüggést az olvasási fluencia és az ST között, sem az akusztikus verbális, sem a vizuális nemverbális modalitásban. Az eredményeink alapján sem a szegmentálási (Lukács et al. 2023), sem a mesterségesnyelvtantanulási (Dobó et al. 2021) paradigma alkalmazásával nem mutatható ki együttjárás az olvasási és az ST-képességek között.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A nyelvfejlődési zavarral élő gyerekek ST-képességének feltérképezése céljából a szegmentálási és a mesterségesnyelvtan-tanulási paradigma alkalmazásával is végeztünk vizsgálatokat, mindkét esetben online és offline mutatókra is támaszkodva (Lukács et al. 2021). Az eredményeink arra utalnak, hogy a nyelvfejlődési zavarban érintett gyerekek elmaradást mutatnak az ST-képességekben, ami a szószegmentálási és az absztrakt nyelvtani szabályok elsajátítása terén is kimutatható, ugyanakkor az online mérések rávilágítanak, hogy az elmaradásuk mellett is képesek statisztikai információn alapuló tanulásra, csupán a kortársaiknál lassabban és kevésbé hatékonyan.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Fontos szempont, hogy a fejlődési diszlexia (Dobó et al. 2021; Lukács et al. 2023) és a nyelvfejlődési zavar (Lukács et al. 2021) vizsgálata során is kizárólag az offline mérések esetében találtunk szignifikáns eltérést a tipikus fejlődésű gyerekek teljesítményétől, az online mérések esetében nem. Az offline mérések eredményei azonban nagy mértékben terheltek a munkamemória, a verbális rövid távú memória és más általános kognitív képességek által, így pusztán ezekre az eredményekre alapozva aligha állíthatjuk, hogy ezekben a fejlődési zavarokban a nyelvi nehézségek az ST elmaradásával magyarázhatók, mindössze a két probléma együttes jelenlétét állíthatjuk bizonyosan.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Annak megállapítására, hogy kimutatható‑e összefüggés a nyelvi képességek és az ST esetében fennálló egyéni változatosság terén, valamint hogy milyen szerepet játszanak az általános kognitív mechanizmusok az ST és a nyelvi képességek kapcsolatában, egy átfogó tanulmány (Dobó et al. elbírálás alatt) keretein belül vizsgáltuk a tipikus fejlődésű gyerekek mellett nyelvfejlődési zavarral, autizmus spektrum zavarral és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral élő gyerekek nyelvi, kognitív és ST-képességeit. Az eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált zavarok mindegyikének esetében a tipikusnál gyengébb ST-teljesítmény figyelhető meg, ugyanakkor a vizsgált gyerekek több olyan általános kognitív mechanizmus terén is elmaradást mutattak, amelyek a nyelvi és ST-képességekhez egyaránt hozzájárulnak. A nyelvi – ezen belül is a grammatikai és lexikális – képességek részletesebb vizsgálata rámutatott, hogy a verbális rövid távú memória, a munkamemória és a feldolgozási sebesség egyaránt hozzájárul a nyelvi képességekhez, és hogy bár az ST szignifikáns együttjárást mutat mind a lexikális, mind a grammatikai képességgel, ha figyelembe vesszük az általános kognitív funkciók hatását, akkor az ST nyelvi varianciához való hozzájárulása nem szignifikáns.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az eredmények rávilágítanak, hogy bár az ST sérülése valóban kimutatható a különböző nyelvi érintettséggel összefüggő fejlődési zavarok esetében, azonban nem indokolják, hogy közvetlen oksági kapcsolatot feltételezzünk az ST és a nyelvi képességek együttes sérülése esetén. Kulcsfontosságú tehát, hogy ezeknek az összefüggéseknek a vizsgálata során figyelembe vegyük a komplex kognitív rendszert, így más képességek esetleges hatásait is.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ezt célozta az ST és a nyelvi képességek kapcsolatát, valamint az általános kognitív képességek mediációs szerepét vizsgáló nagy, tipikus felnőtt populációt érintő kutatásunk (Lukács et al. előkészületben). A korábbi tanulmányokat (Apfelbaum et al. 2013; Arciuli–Simpson 2012; Conway et al. 2010; 2007; Daltrozzo et al. 2017; Kidd 2012; Kidd–Arciuli 2016; Mainela-Arnold–Evans 2014; Misyak–Christiansen 2012; Spencer et al. 2015; Torkildsen et al. 2019) megerősítve szignifikáns összefüggést találtunk az ST és a prediktív mondatfeldolgozási, olvasási, nyelvtani és pragmatikai készségek között. Ezek az összefüggések arra utalnak, hogy az ST-teljesítmény változatossága hozzájárulhat a nyelvi készségek egyéni különbségeihez. Az együttjárások további feltárására strukturális egyenlet modellezést alkalmaztunk, amely kimutatta, hogy az ST és a nyelvi képességek közötti kapcsolatnak az általános kognitív képességek (feldolgozási sebesség, rövid távú memória, végrehajtó funkciók) jelentős közvetítői. Emellett azonban több esetben (a nyelvtani és pragmatikai feladatban mutatott teljesítmény esetében) megmaradt a közvetlen kapcsolat az ST és a nyelvi képességek között a potenciális közvetítő képességek figyelembevétele után is.
 
Menü