3.1. Viselkedési és fejlődési kételyek a nyelvi/nyelvtani specificitással szemben

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Viselkedési tekintetben számos alaposabb megfigyelés kezdett utalni arra, hogy a specifikus nyelvfejlődési zavar talán mégsem annyira specifikus, kisebb – a hagyományos intelligenciavizsgálatokban nem megjelenő – úgynevezett minimális kognitív zavarok, módszertanilag a hagyományos intelligenciavizsgálatok által nem kimutatható kognitív korlátozottságok képezhetik az alapját. Ezek a felismerések megkérdőjelezik a „specifikus” megnevezés érvényét ezeknél a csoportoknál. Az egyik ilyen kognitív korlátozottság a verbális munkaemlékezet zavara SNyZ gyermekeknél, a másik pedig a beszéd során gyorsan változó akusztikus bemenetek feldolgozási nehézsége.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Részletesebb elemzések kimutattak jellegzetes munkaemlékezeti, illetve procedurális emlékezeti zavarokat a nyelvtanfejlődési zavarok korrelátumaiként (Baddeley et al. 1998; Gathercole–Baddeley 1990; Ullman–Pierpont 2005 – összefoglalásukra l. Lukács–Kas 2008). Emellett a gyors akusztikus feldolgozás zavarait mutatták ki a vizsgált gyermekeknél (Tallal–Piercy 1973; Tallal 2003).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az eredetileg specifikus nyelvfejlődési zavart mutató 4–10 éves gyermekek nyelvi zavarait elemezve Lukács Ágnes és munkatársai magyar anyagon is több tekintetben rámutattak arra, hogy talán nem is annyira sajátos ez a zavar. Más kognitív rendszerek, a munkaemlékezet, a végrehajtó működések és főként a procedurális tanulási rendszer több területre kiterjedő szekvenciatanulási zavara rejlik mögötte (Lukács–Kemény 2014; Lukács et al. 2016). A kontrollfunkciók zavara szótalálási nehézségekhez is vezet a nyelvfejlődés zavaraiban (Ladányi–Lukács 2019).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ullman és Gopnik (1999, 80) a procedurális emlékezeti zavart már a nevezetes KE család tagjait vizsgálva is felvetették. A frontális lebeny és a bazális ganglionok öszeköttetései által biztosított kétirányú zavartalan információáramlás szükséges mind a procedurális emlékezeti rendszer, mind pedig a motoros működés megfelelő szerveződéséhez. Három szintű zavart javasoltak. „Először van egy olyan hiányosságuk, amely a ragozási morfológiát és más nyelvtani működéseket befolyásol. Ez magyarázza, hogy nem tudnak új ‑ed múltidejű ragozott formákat létrehozni. A frontális/bazális ganglionok procedurális emlékezeti rendszert érintő zavara magyarázhatja ezt a nyelvtani nehézséget, akárcsak motoros készségben mutatkozó zavaraikat. Másrészt, érintetlen nyelvtan híján a szokványosan ragozást megkívánó helyzetekben is a viszonylag sértetlen fogalmi rendszerükre támaszkodnak. A formákat a szótárból a forma fogalmi megfelelősége és hozzáférhetősége alapján választják ki. Ez a működés a deklaratív emlékezeti rendszerre támaszkodhat. […] Harmadikként, az érintett személyek egy részénél expliciten kialakult egy kompenzációs stratégia, ‑ed végződést téve hozzá a fogalmi alapon kiválasztott formákhoz. Ennek a stratégiának az explicit elsajátításában a deklaratív emlékezeti rendszernek lehet szerepe.” Ennek az utóbbi két mozzanatnak az az alapja, hogy a deklaratív memória viszonylag épen marad SNyZ-ben. Ennek megfelelően a szabályalkalmazás helyett sok egyedi elemet, példányt, szóalakot jegyeznek meg.
 
Menü