Hipotéziseink a következők:

1. A rövid–hosszú kategóriák között kevésbé disztinktív kontrasztot feltételezünk a mássalhangzó-időtartamok alapján a gyermekek ejtésében, mint a felnőttekében.

A kvantitás produkciójában várható gyermek–felnőtt különbséget a szakirodalomnak arra a megállapítására alapozzuk, hogy a 7–8 éves gyermekek mássalhangzói általában hosszabbak, mint a felnőttek szegmentum-időtartamai. Ez az időtartam-hosszabbodás valószínűleg főként a szingletonoknál figyelhető meg, hiszen a gemináták természetükből adódóan hosszabb időtartamúak, ami egy bizonyos ponton túl tovább nem növelhető. Ennek következtében a szingleton és gemináta kategóriák között kisebb különbséget várunk a gyermekek ejtésében, mint a felnőttekében. Ezt a hipotézisünket a gemináták és szingletonok időtartamának, illetve egymáshoz képesti arányának (a G/S arány) mérése által teszteljük.

2. Második hipotézisünk szerint a környező magánhangzók időviszonyai is felnőtt–gyermek eltéréseket mutatnak.

A gyermekek motoros kontrollja kevésbé fejlett ebben az életkorban, ami valószínűleg nemcsak a mássalhangzók, hanem a magánhangzók időtartamára is befolyással van, ezáltal az oppozíció másodlagos akusztikai jegyeinek szabályozására is. Feltehetően a gyermekek beszédében a felnőttekétől eltérő mintázatokat találhatunk a szomszédos magánhangzók időtartamában (V1, V2), illetve a célmássalhangzóval való időviszonyukban (C/V1, C/V2).

3. Különbséget várunk az explozívák és a nazálisok között a kvantitásoppozíció fonetikai megvalósulásában.

A harmadik hipotézisünk tehát a mássalhangzó típusára vonatkozik. Korábbi eredmények alapján úgy tűnik, hogy az intervokális szonoránsok esetében nehezebb a hosszúság azonosítása kísérleti helyzetben. Ezek alapján feltételezzük, hogy a beszélők élesebb időtartam-kontrasztot alkalmaznak a nazálisok produkciójában, mint a zöngétlen explozívák esetében, hiszen céljuk, hogy a hallgató sikeresen dekódolja a közlést. A fent említett akusztikai paramétereket (mássalhangzók és környező magánhangzók időtartamait, időviszonyait) tehát a mássalhangzóosztály függvényében is megvizsgáljuk.