Több tanulmány talált kapcsolatot az ún. ritmusmegkülönböztetési feladaton és különféle nyelvtani feladatokon mutatott teljesítmény között. A ritmusmegkülönböztetési feladatban a vizsgálati személyek rövid ritmusokat hallanak, amelyek vagy teljesen megegyeznek, vagy az egyik eltér a többitől, és a feladat annak eldöntése, hogy található‑e eltérés a ritmusok között. Így a helyes válaszhoz a ritmus feldolgozásán túl az ingerek rövidtávú memóriában tárolása is szükséges. Gordon és munkatársai (2015) 5–7 éves amerikai angol anyanyelvű gyerekekkel végzett tanulmányukban a nyelvtani képességet egy mondatprodukciós feladattal mérték, amelyben a gyerekeknek különböző nyelvtani szerkezeteket kellett létrehozniuk képek és a vizsgálatvezető kérdései alapján. A szerzők azt találták, hogy azok a gyerekek, akik jobban teljesítettek a ritmusfeladaton, a mondatprodukciós feladaton is magasabb pontszámot értek el. Elemzésük szerint az összefüggés nem magyarázható egyéb tényezőkkel, mint a gyerekek nem-verbális IQ-ja, szocio-ökonómiai státusza vagy zenei képzettsége. Nitin és munkatársai (2023) ugyanezt az eredményt találták nagyobb mintán ugyanabban a korosztályban, és ezenkívül egy újabb kérdésre kerestek választ: Lehetséges, hogy a zenei ritmus feladaton jól teljesítő gyerekek azért teljesítenek jobban a nyelvtani feladaton is, mert jobbak a beszédritmus feldolgozásában? Az eredmények szerint nem erről van szó: a zenei ritmus és a nyelvtan közötti kapcsolat független a beszédritmus feldolgozásának képességétől.