Hazánkban a témakörhöz kapcsolódó egyik legfontosabb törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, amely meghatározza, hogy állami feladat a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve (tripartit együttműködés) kialakítani a munkavédelem országos programját (MOP). A MOP szerint a modern munkavédelem nem csupán a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzéséről szól, hanem szerepe van a munkaeszközök és a munkahelyek megtervezésénél, és a munkatárs jó közérzetére is kiterjed (Morvay, 2010).

Hazánkban a munkavédelem állami irányítás és szabályozás alá tartozik, amelynek felelős intézményei megnevezésükben és szervezeti hovatartozásuk tekintetében is gyakran változnak. Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) névvel 2018. október 1-jén kezdte meg munkáját az a központi hivatalként működő magyar költségvetési szerv, amely ekkor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) jogutódjaként jött létre. Az NNK az Országos Közegészségügyi Intézet bázisán, de bővült hatáskörrel jelentős részben az intézetnek, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) országos tiszti főorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárának korábbi feladatait vette át. Az NNK vezetésére az országos tiszti főorvos kapott kinevezést (Medicalonline, 2018; NNK, 2018). A központ alá sorolták országos hatáskörrel a közegészségügyi, járványügyi, biztonság és a betegbiztonság, egészségfejlesztés, kórházi higiéné, az egészségügyi intézmények működési engedélyeztetése és a munkaegészségügy (munkahigiéné és foglalkozás-egészségügy) területét.

A fent említett jogszabályok mellett és intézményeken túl megszületett a Munkavédelem Nemzeti Politikája elnevezésű dokumentum – az Európai Unió munkavédelemi stratégiáját figyelembe véve –, amely 22 pontban fogalmazza meg a munkavédelem hosszú távú fejlesztési irányait annak érdekében, hogy azok eredményei hozzájáruljanak a munkakörülmények fejlesztéséhez, valamint a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez, az egészség és a biztonság fenntartásához és az egészségben eltöltött életévek növeléséhez, ezáltal Magyarország versenyképességének erősítéséhez (Munkavédelem Nemzeti Politikája 2016–2022).

Fontos megállapítani, hogy az országos szintű törvényi szabályozás és a stratégiai keretek valójában iránymutatásként járulnak hozzá a munkahelyeken megvalósuló gyakorlatokhoz. Alapvetően a minimálisan betartandó biztonsági elvárásokat tartalmazzák, így a tényleges munkahelyi körülmények formálása során nagyon sok múlik a szervezetek döntéshozóin. Hogy a szervezeti gyakorlatokat illetően Magyarországon mi minden tartozik a munkavédelem hatókörébe, azt az alábbi lista mutatja (Morvay, 2010):

Kiemelendő továbbá, hogy a munkahelyi egészség és biztonság tradicionálisan érvényesülő szervezeti feladatai közé tartozik az ezen a szakterületen speciális képzettséggel bíró személyek (munkavédelmi, munka-egészségügyi) megbízásos vagy állandó foglalkoztatása. Esetleg a problémás ügyeket feltáró érdekképviselő(k) választása. Ennek konkrét szervezeti megvalósítása nyilvánvalóan szervezetmérettől, működési profiltól, a szervezet tevékenységétől is függ. Más intézményi hátteret kíván egy olyan mikrovállalkozás, ahol főként irodai munkát végeznek, és megint mást igényel egy kórházban, vegyi laborban vagy például egy öntödében dolgozók védelme, ahol akár több száz munkavállaló dolgozik egyidejűleg akár többféle ok (zaj, hő, por, rezgés, vibráció stb.) miatt veszélyes környezetben (Dankó et al., 2022).

Az egészséggel kapcsolatos szervezeti magatartás ma érvényesülő, változatos megoldásai például jellemző tartalmuk és a munkatársak egészségére gyakorolt hatásformáik mentén minősíthetők, tipizálhatók. Erre mutat egy példát a 11.1. táblázat.

Ahogyan az a 11.1. táblázat további részeiből látható, mára az egészségtudatos szervezeti magatartás további típusai és fokozatai alakultak ki. Ezek közül a következő alfejezetben – „innovatív közelítések” címszó alatt – először az egészség munkahelyi támogatása (EMT) és a munkahelyi egészség támogatása (MET) közötti különbség lényegére és tipikus megoldásaira mutatunk rá, majd a munka pozitív hatásait erősítő, kiaknázó egészség- és jóllétfejlesztő programokról szólunk.