Az alkalmazott egészsége, jólléte „mindenki közös érdeke”. Azonban sokszor hallunk például a túlterhelés miatti munkavállalói elégedetlenségről, esetleg sztrájkokról és munkabalesetekről. A munkáltató és a munkavállalók között feszülő alapvető érdekellentét itt is érvényesül. Emiatt a munkavállalói szempontoknak legalább a foglalkoztatottak egészségét és biztonságát veszélyeztető részét az állam jogszabályokba foglalva határozza meg, ellenőrzi, így igyekszik kitiltani azt a munkáltatói gyakorlatból. Hazánkban ez a témakör „munkavédelem” megnevezéssel ismert (Karoliny, 2017). Ebben az alfejezetben először arra a kérdésre keressük a választ, hogy valójában a munkát védjük, vagy inkább a munkatársakat. Bemutatjuk továbbá a témához kapcsolódó jogi környezetet, hiszen – mint utaltunk rá – ennek ismerete elengedhetetlenül fontos, mert ez definiálja azokat a minimumkritériumokat, amelyek betartása a munkáltatók felelőssége. Az egészségtudatos szervezetek hosszabb távú céljaikat, érdekeiket szem előtt tartva ezen túlmenően sok más szempontot is érvényesíthetnek. Ezek indokairól és területeiről a további alfejezetekben szólunk.