6.3. A TM alkalmazása és működése a szervezeti gyakorlatban
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Balogh Gábor–Karoliny Mártonné (szerk.) (2023): Az emberi erőforrások menedzselése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548973Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1104aeem_80_p1/#m1104aeem_80_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Balogh Gábor, Karoliny Mártonné, szerk. 2023. Az emberi erőforrások menedzselése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548973(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1104aeem_80_p1/#m1104aeem_80_p1) | |
| APA: | Balogh G., Karoliny M. (szerk.) (2023). Az emberi erőforrások menedzselése. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548973. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1104aeem_80_p1/#m1104aeem_80_p1) |
A HR-osztály és a vezetők közötti szerves együttműködésben hangsúlyos szerep jut a vezetőknek, kiemelten a célkitűzés és a visszajelzés tekintetében. Ezeket a közvetlen felettes tudja szakmai tartalommal megtölteni. Nagy felelősség hárul a vezetőkre, akiket ideális esetben tréningekkel, coachinggal vagy egyéb fejlesztő támogatással készítenek fel arra, hogy milyen menedzsmenttechnikákkal, hogyan kommunikáljanak a beosztottaikkal a teljesítményértékelő beszélgetések során. Gyakran az is megtörténik – akár közepes és nagyvállalatoknál is –, hogy a vezető nem tanult ilyen szempontokat, és egyéni elképzelései alapján kell célokat kitűzni, visszajelzéseket adni. Ez a két terület igen érzékeny, hiszen a teljesítményértékelő beszélgetésnek nagy motiváló és demotiváló ereje is lehet. A következőkben bemutatjuk a két terület legfőbb szempontjait, néhány alaptechnikát, majd kitérünk a TM-mel kapcsolatos általános kritikai észrevételekre és az értékelés során tapasztalható esetleges torzító tényezőkre.