A következőkben négy kritikus szempontot használunk a sikeres EEM-folyamat jellemzésére. Vizsgáljuk, hogy mi a tárgya és fő célja, majd pedig, hogy milyen érintetti kör igényei hogyan alakítják sajátos célrendszerét, és hogy melyek hatóterületének főbb elemei.

Az emberierőforrás-menedzsment (EEM) minden szervezetben zajló olyan folyamat, amelynek tárgya a munka és az emberek együttes menedzselése. A munka és az emberek szervezeten belüli menedzseléséhez kapcsolódó elvek, funkciók, tevékenységek összessége, amelybe beletartozik a szervezet munkavégzési struktúrájának ki- és átalakítása mellett a munkatársak toborzása, kiválasztása, motiválása, fejlesztése és megtartása, sőt esetenként távozásuk megszervezése, a leépítés is.

Az emberierőforrás-menedzsment (EEM) olyan – megosztott felelősségű – vezetői funkció, amelynek fő célja a munkatársak egyéni és kollektív teljesítményének fokozása. Az egyéni teljesítmény szintjén az EEM része tehát minden olyan vezetői szándék, amelyet az AMO-modell a matematika nyelvén a következőképpen fejez ki (idézi Jackson et al., 2014):

Az emberierőforrás-menedzsment (EEM) többszörös érintetti körrel és így összetett célrendszerrel rendelkező folyamat. Az EEM érintettjeinek (angolul stakeholders) sokasága két csoportba sorolható.

A fenti sokszoros érintetti csoportok érdekeit, céljait ismerve alakul tehát az EEM komplex célrendszere, amelynek együttes teljesítése legalább annyira művészet, mint tudomány, hiszen az elvárás az, hogy

Az emberierőforrás-menedzsment (EEM) fenti jellemzőinek érvényesítése érdekében számos funkciót betölt, feladatot teljesít, amelyek egy része csupán ehhez a különleges szervezeti erőforráshoz kapcsolódóan jelentkezik. Az emberi erőforrások menedzselése során sok, más szervezeti erőforrás menedzselésekor is jelentkező feladatot kell ellátni. Ezek: a szükséges számú és minőségű – itt szaktudású, magatartású – emberi erőforrás iránti igény meghatározása, felkutatása, kiválasztása, hatékony alkalmazásuk, felhasználásuk, magas szintű teljesítményük biztosítása, potenciáljuk kiaknázása, illetve esetleg eltávolításuk megszervezése. Az emberek menedzselése során – más erőforrásokétól eltérő, speciális pozitív és negatív jellemzőik miatt – az elvégzendő feladatok olyan elemekkel bővülnek, mint például a vonzás, a megtartás és a fejlesztés, emellett az egymással gyakran konfliktusos helyzetet teremtő szervezeti célok és munkatársi igények egyeztetése, ezek kiegyensúlyozása, kölcsönös figyelembevétele.