A hazai és a külföldi szakirodalom szerint a vállalatok nemzetköziesedésének lényeges mutatószáma az exportorientáció mértéke, vagyis az exportértékesítés aránya az árbevételben. Az ország nemzetköziesedését pedig az exportáló és az importáló vállalatok arányával tudjuk mérni. A 12.1. táblázat mutatja az EU 27 országának exportadatait érték- és számarányban a különböző méretkategóriákban és összefoglalóan az importra vonatkozóan. Az exportáló vállalatok aránya az EU-ban 2020-ban 4,9%-volt, az importálóké 15,2 – több mint háromszoros különbség. Jól látható az is, hogy a vállalatméret növekedésével mind az export értéke, mind az exportáló, mind az importáló vállalatok száma növekszik. Ameddig a mikroméretű vállalatok csak 3,5%-a folytat exportot, addig a kisvállalatok 20%-a, a közepesek 42,3%-a, a nagyvállalatoknak pedig 58,1%-a exportál.

2020-ban 33 149 magyar vállalat folytatott exportot. Ameddig mikroméretű vállalataink exportteljesítménye az EU-átlagot nem éri el, a többi méretkategóriában lényegesen magasabb az exportáló vállalatok számaránya. Az export értékeloszlását illetően kicsit más a helyzet: az MKKV-szektor vállalatai itt minden létszám-kategóriában alulteljesítenek, hiszen mindössze az összexport értékének 32,3%-át adják, szemben a 37,5%-os EU-átlaggal. Az alacsony részesedés arra utal, hogy vannak még tartalékok mind az exportőr vállalatok, mind az export értékének a bővítése terén. Ráadásul a hazai MKKV-k munkaerőhiánnyal küzdenek: a hazai MKKV-k 33%-a számolt be 2021-ben arról, hogy gondot okoz a megfelelő munkaerő megtalálása, míg az EU-ban ez az arány 14% (EC – SME Country Fact Sheet 2022).

A magyar MKKV-k kétféle módon tudnak bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe: egyrészt úgy, hogy saját termékükkel vagy szolgáltatásukkal kilépnek a nemzetközi piacra, másrészt úgy, hogy feljebb lépnek a globális értékláncban. Az értékláncban történő előrelépés a termék- és szolgáltatásfejlesztés ösztönzésén, a hazai hozzáadott érték növelésén és az MKKV-k beszállítói és integrátori képességének javításán keresztül érhető el (ITM 2020). A magyar vállalatok globális értékláncokkal való összekapcsolódása nemzetközi összehasonlításban jelentős mértékű. A hazai vállalkozások gyakran a globális ellátási láncok alacsony hozzáadott értékű szakaszában helyezkednek el, és a „középszintű tevékenységekre” koncentrálódnak, ami megmagyarázza termelékenységük gyenge teljesítményét, és különösen sebezhetővé teszi őket az értéklánc megszakadásaival szemben. Ahhoz, hogy a magyar MKKV-k teljesítménye növekedni tudjon, önálló magyar márkák felépítésére és külpiacokra juttatására, valamint a nemzetközi értékláncokban való magyar részvétel hozzáadottérték-tartalmának növelésére van szükség.

A hazai MKKV-k külpiaci értékesítésükhöz nem használják ki az e-kereskedelem nyújtotta előnyöket. Az MKKV-k nemzetköziesedésében nagy szerepe van az e-kereskedelemnek. Hazánkban az online értékesítést végző MKKV-k körében alacsony a határon átnyúló online értékesítést végző MKKV-k aránya (közel 7%), amellyel jelentős lemaradásban vagyunk az EU-27 11,5%-os átlagától (ITM 2020).