A pozitív motivációk, előnyök a nemzetköziesedés irányában motiválják a döntéshozókat, míg a negatív motivációk, hátrányok a hazai piacon maradást indokolják. A nemzetközi megjelenés leggyakoribb előnye a vállalat növekedése. Motiválólag hathat, ha a nemzetközi piacokra való belépési korlátok alacsonyok, a politikai és gazdasági szabályozás nem túl bürokratikus, a kulturális távolság nem nagy. Napjainkban az információs-kommunikációs technológia fejlődése, az e-kereskedelem és a platformok megjelenése is a külföldi megjelenést támogatja. A nemzetközi ellátási láncokba való becsatlakozás, és ezzel kockázatdiverzifikáció eredményeként a munkaerő-, anyag- és pénzügyi kiadások, a decentralizáció eredményeként pedig a tranzakciós költségek csökkenése várható. A nemzetközivé válás emellett új értékesítési piacokat nyit meg, illetve erősíti a tudásfejlődést. A nemzetközi MKKV-k könnyebben találnak képzett munkaerőt, tanulnak külföldi partnerektől, szereznek nemzetközi piaci tapasztalatokat és mozdítják elő az interkulturális fejlődést.

A nemzetközi jelenlét előnyei mellett a hátrányokról ugyanúgy szólnunk kell. Kevésbé motiválóak egy nemzetközi piaci tapasztalatokkal nem rendelkező MKKV számára az éles verseny, a jelentős árfolyamkockázat, a megbízható nemzetközi partnerválasztás bizonytalansága és a kockázatcsökkentés során felmerülő biztosítási költségek. A kulturális különbségek, a helyi szokások az adott országot belülről nem ismerők számára ismeretlen természetű és mértékű kockázatot hordozhatnak. A szabályozási változásokra való reakcióidő növekedése, a lassabban visszaáramló információ, a közvetítők léte, a nem kellően ismert hatásmechanizmusok szintén a bizonytalanságot növelik, ami csak hosszú idő alatt megszerezhető helyi tapasztalattal mérsékelhető. A külpiacra lépésnek tehát egyértelmű pluszköltségei vannak, amelyek jelentős része ráadásul úgynevezett elsüllyedt költség, amely soha nem térül meg.