1.1. VÁLLALATOK, KISVÁLLALATOK ÉS VÁLLALKOZÁSOK

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Mielőtt a kisvállalatok felfogását, helyét és szerepét vizsgálnánk, egy fontos elkülönítést kell tennünk a vállalat és a vállalkozás között. Az 1980-as években jellemző volt a vállalat (enterprise, business) és a vállalkozás (entrepreneurship) kategóriák szinonimaként történő értelmezése. A köznyelv és sajnos a hazai statisztika még ma is hajlamos azonosságot tenni a vállalat és a vállalkozás között. Például a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban a „vállalkozások száma” megnevezés szerepel, amely az angol „number of enterprises” kifejezés tükörfordítása. Véleményünk szerint az angol szóhasználat helyes, a magyar fordítás azonban helyesen „vállalatok száma” lenne.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az 1990-es években megindult a fogalmi tisztázás. Ameddig a vállalkozás olyan tevékenység/cselekedet, amely minőségi magatartási, stratégiai jellemzőkkel írható le, addig a vállalat olyan szervezeti egység, amely leginkább mennyiségi kritériumok mentén értelmezhető (Szerb 2011). A kisvállalat ezen belül leginkább a méretével – alkalmazottak száma, árbevétel, mérlegfőösszeg – jellemezhető. (Ezzel a későbbiekben részletesebben is foglalkozunk a kis- és a nagyvállalatok összehasonlítása során.) Chikán szerint a vállalat a vállalkozás szervezeti keretét adja (Chikán 2017). A legfontosabb különbségek a kisvállalat és a vállalkozás között az 1.1. táblázatban láthatók.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1.1. táblázat. A kisvállalat és a vállalkozás összehasonlítása
Kisvállalat
Vállalkozás
Alapvető jellemző
Szervezeti egység: leginkább mérettel határozható meg (mikro-, kis, közepes méretű)
Olyan tevékenység/cselekedet, amely minőségi magatartási, stratégiai jellemzőkkel írható le
Gazdasági növekedési hatás
elhanyagolható
változó, de jelentős lehet
Munkahelyteremtési hatás
összességében kicsi
változó, de jelentős lehet
Iparági hatás
Elhanyagolható iparági hatás
Jelentős iparági hatás, esetleg nagy piaci részesedés
Tulajdon, működtetés
Függetlenül tulajdonolt, működtetett
Bármilyen szervezeti formában létezhet, tulajdontól független
Stratégiai orientáció
Stratégia: nincsen vagy alacsony szinten formalizált, nem proaktív
Stratégia: proaktív, többé-kevésbé világos stratégia
Növekedési célok
Növekedési célok: nem jellemző, cél a megélhetés biztosítása, családi szükségletek kielégítése
Növekedési célok: ambiciózus növekedési célok, profitorientáció
Kockázathoz fűződő viszony
Kockázatkerülő magatartás
Kockázat felvállalása
Innováció
Nem innovatív
Innovatív
Forrás: Szerb (2011, 23) alapján saját szerkesztés
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A klasszikus mikroökonómiai tanítás szerint a vállalatok mérete egy adott iparágban univerzálisan ugyanaz lesz, és ezt a nagyságot a hosszú távú költséggörbe minimuma határozza meg. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ez a megállapítás azon a feltételezésen alapul, hogy a vállalatok mindegyike korlátozásoktól mentesen fér hozzá a technológiákhoz és érvényesül a csökkenő hozadék törvénye. Nos, ez a klasszikus felfogás a gyakorlatban nem igazán működik, ahol számos változó hatékonyságú és méretű szervezet létezik, láthatóan nem a költséggörbe minimumán termelve.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Brock és Evans (1989) négy irányzatot említ, amely a nagy- és a kisvállalatok együttes létezését magyarázza. Az erőforrásokhoz történő korlátozott hozzáférés, főleg a menedzseri képességek eltérő szintje az egyik magyarázat. A másik irányzat szerint a hatékonyság és a rugalmasság között egy átváltás van. Ameddig a tőkeintenzív, nagyobb vállalatok rövid távon hatékonyabbak, addig hosszú távon a munkaintenzívebb kisebb szervezetek ezt nagyobb rugalmassággal ellensúlyozhatják. Stabil piaci viszonyok között a nagyvállalati, változó kereslet mellett a kisvállalati szervezeti forma előnyösebb. A harmadik sztori szerint a vállalatméret-elosztás a véletlenek során alakul. A szerencsésebb vállalatok, amelyek elérik a kritikus hatékony méretet, utána olyan előnyre tesznek szert a piacon, ami nehezen kompenzálható. Így alakul ki egy olyan piaci struktúra, ahol néhány nagy- és számos kisvállalat létezik egyidejűleg. A negyedik fajta megközelítés a tanulási folyamattal magyarázza a vállalati méretstruktúrát. Ezek szerint a szervezetek vezető menedzserei a kezdetekben nem tudják, hogyan képesek a gazdasági változásokat kezelni. A jó menedzserek idővel ezt megtanulják, és az ő szervezeteik nagyobbra nőnek. A gyengébb képességű menedzserek csupán kisebb vállalatokat képesek irányítani.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Mindenesetre a különböző méretű szervezetek relatív fontossága és a kisvállalatokról alkotott felfogás az idővel sokat változott. Ezt a folyamatot tekintjük át röviden a következőkben.
Menü