2.2.2. A KISVÁLLALATOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA, 1996-2004
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p1/#m1107kgem_25_p1 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p1/#m1107kgem_25_p1) | |
| APA: | Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p1/#m1107kgem_25_p1) |
A talán kicsit túlerőltetett ütemű piacgazdasági átmenet nyomán csökkent a GDP és az állami adóbevételek is, ami a költségvetési egyensúly megbomlásához és fokozódó eladósodáshoz vezetett. A stabilizáció a sokat vitatott Bokros csomag révén valósult meg, amelynek súlyos mellékhatásai voltak. A fogyasztás az időszak elején visszaesett, ami különösen kedvezőtlenül érintette a hazai kisvállalatokat. A stabilizációs csomag egyik fontos része volt a külföldi tőkevonzás képességének növelése, amit a most már központosított privatizáció is elősegített. Az 1990-es évek második felétől egy stabil növekedési periódus vette a kezdetét (Lansbury és társai 1996, Csaba 2004). A külföldi működő tőkének (FDI) köszönhetően Magyarország gazdasági rekonstrukciójában a nagy, külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok játszották a kulcsszerepet. Ezek a vállalatok modern menedzsmenttechnikákat, know-how-kat hoztak az országba, és lehetővé tették az új, külföldi piacokra lépést is. Ugyanakkor a külföldi tulajdon ilyen – még a többi kelet-európai országgal összehasonlítva is kiugró – mértékű hazai szerepvállalása hatására a magyar gazdaság a külpiaci változásoknak jelentős mértékben kiszolgáltatottá vált (Salamonné Huszty 2006).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p2/#m1107kgem_25_p2 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p2/#m1107kgem_25_p2) | |
| APA: | Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p2/#m1107kgem_25_p2) |
Az extenzív vállalkozásalapítási időszak az 1990-es évek közepére véget ért. Ekkorra a korábban az állami tulajdonú nagyvállalatok által dominált gazdaságban meghatározóvá váltak a kisvállalatok. A kezdeti vállalkozói eufória és a gyors meggazdagodás reménye azonban néhány év alatt elszállt, ahogyan a hiánytermékek és szolgáltatások piacai telítődtek. A verseny fokozódásához a külpiaci nyitás és a külföldi tulajdonú, jellemzően nagyobb és jobban menedzselt, tőkeerősebb szervezetek, multinacionális vállalatok is hozzájárultak (Szerb és társai 2014). A pozitív változások közé tartozott, hogy az egyensúlyteremtő intézkedések következtében kialakult kedvezőbb, makrogazdasági közeg stabilizációs hatást fejtett ki, a háztartások fogyasztása is növekedni kezdett. Ez azonban együtt járt a verseny fokozódásával, mind az import, mind a külföldi tulajdonú hazai vállalatok oldaláról (Buzás–Kállay–Lengyel 2003).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p3/#m1107kgem_25_p3 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p3/#m1107kgem_25_p3) | |
| APA: | Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p3/#m1107kgem_25_p3) |
Erre az időszakra esik az első komplex MKKV-fejlesztési stratégia, a Széchenyi Terv (2000–2002), későbbiekben pedig a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (2002-től), amelyben megjelentek a kisvállalatok fejlesztésének, versenyképességének fokozását szolgáló elképzelések. Az eszközök között szándékaiban már ekkor domináltak a visszatérítés nélküli pályázati források (Kállay 2002).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p4/#m1107kgem_25_p4 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p4/#m1107kgem_25_p4) | |
| APA: | Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p4/#m1107kgem_25_p4) |
Az ellentmondásos folyamatok hatására megindult a kisvállalatok differenciálódása; a vállalatok egy része a növekedés útjára lépett, mások pedig a nagyvállalatok által szabadon hagyott piaci réseket igyekeztek kitölteni. Bár a komolyabb tőkeerejű szervezetek, társas vállalatok száma emelkedett, az egyéni vállalkozások, alkalmazottal nem rendelkező, alacsony hatékonyságú szervezetek aránya nemzetközi viszonylatban is magas szinten stabilizálódott.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p5/#m1107kgem_25_p5 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p5/#m1107kgem_25_p5) | |
| APA: | Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p5/#m1107kgem_25_p5) |
A működő vállalatok számáról 1999-től áll rendelkezésünkre adat. Ez a kategória sokkal megbízhatóbb és hasznosabb, mint a regisztrált vállalatok száma, amely számos nem működő és olyan marginális jelentőségű vállalatot tartalmaz, mint a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező egyéni vállalkozások. A 2.3. táblázat az 1999 és 2004 közötti időszakban mutatja a regisztrált vállalatok számát a különböző mérettartományokban.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_table_7/#m1107kgem_table_7 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_table_7/#m1107kgem_table_7) | |
| APA: | Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_table_7/#m1107kgem_table_7) |
2.3. táblázat. A működő vállalatok száma Magyarországon a különböző mérettartományokban 1999–2004 között
Létszám-kategóriák |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
2004 |
1–4 fő | 516 553 |
558 240 |
578 136 |
625 481 |
629 596 |
633 914 |
5–9 fő | 32 659 |
34 620 |
35 205 |
35 469 |
37 504 |
39 613 |
10–19 fő | 15 652 |
16 407 |
16 656 |
16 910 |
17 530 |
18 170 |
20– 49 fő | 9 034 |
9 442 |
9 501 |
9 919 |
10 252 |
10 636 |
50–249 fő | 5 371 |
5 350 |
5 337 |
5 006 |
5 015 |
5 028 |
250 fő és felette |
1 093 |
1 088 |
1 046 |
1 003 |
958 |
946 |
Vállalatok összesen |
580 362 |
625 147 |
645 881 |
693 788 |
700 855 |
708 307 |
Forrás: KSH, STADAT alapján
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p8/#m1107kgem_25_p8 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p8/#m1107kgem_25_p8) | |
| APA: | Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1107kgem_25_p8/#m1107kgem_25_p8) |
Mint látható, a működő vállalatok száma 1999 és 2004 között mintegy 128 ezerrel, 22%-kal nőtt. Viszont ezen belül a legnagyobb növekedés az 1–4 és az 5–9 fős kategóriában volt. Kisebb mértékben emelkedett a 10–19 és a 20–49 fős szervezetek száma is. Az 1990-es évek végétől láthatóan megindult a nagyvállalatok és a közepes méretű szervezetek számának abszolút csökkenése. Az átalakulások nem a korábban alapított vállalatok és a nagyobb méretű vállalatok megerősödésével jártak együtt, hanem a legtermelékenyebb közép- és nagyvállalatok száma és aránya esett vissza. Kialakult az az elaprózódott vállalati méretstruktúra, amit leginkább a „túl sok túl kicsi cég” kitétellel lehetne leírni. Az optimálisnak tekintett, piramis alakú vállalati méretstruktúra felsőbb szintjei ugyanakkor alulfejletteknek bizonyultak (Nyers–Szabó 2003).