4.1.2. VERSENYKÉPESSÉG SZINTJEI

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A különböző megközelítések különböző szinteken értelmezik a versenyképességet: termék-, vállalati, iparági, regionális, országos és országok feletti szinten. A gazdasági rendszerek versenyképességének kutatói (Esser et al. 1996, Annoni–Dijkstra 2013, Meyer-Stamer 2016) a versenyképességet alkotó tényezőket feltérképezve alakították ki és értelmezték a különböző szinteket (lásd 4.1. ábra). Ebben a fejezetben az első, a termékszint bemutatására külön nem térünk ki.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A mikroszintnek is nevezett vállalati szinten egy-egy konkrét vállalat versenyképességét elemzik. A fókuszban a vállalati erőforrások és képességek, valamint a vállalatcsoportokon (pl. MKKV, nagyvállalatok) belüli versenyképességi vizsgálatok állnak. Mezoszinten a régiók, vagy más felfogásban az ágazatok, szektorok versenyképességét vizsgálják. Ezen a szinten az iparágak versenyképességét befolyásoló tényezők és a versenyképesség fokozása érdekében foganatosított, célzott szakpolitikai intézkedések jelennek meg. Makroszinten az országok/nemzetgazdaságok versenyképességének kutatása a cél. Makroszintről származnak azok az intézményi, jogszabályi, politikai – gazdaságpolitikai – tényezők, amelyek a vállalati, iparági szint működésének keretfeltételeit, illetve a versenyszabályokat meghatározzák. A metaszintű vizsgálatok pedig az országok közötti, országokon átívelő, szupranacionális, esetenként globális, világgazdasági értelemben taglalják a versenyképességet. Metaszinten a gazdaságra hatást gyakorló, lassan változó társadalmi tényezők találhatóak (Meyer-Stamer 2016).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
4.1. ábra: A gazdasági rendszerek versenyképességének különböző szintjei
 
Menü