A nemzetközi piacra lépés speciális szakértelmet, ismereteket és kapcsolatrendszert igényel. Ezek megszerzése, valamint az exportáláshoz szükséges szervezeti és működési folyamatok kiépítése az MKKV-k többsége számára önállóan nehézséget okoz. A piacra lépés magas költsége és jelentős kockázatai miatt az MKKV-nak a nemzetköziesedéshez külső támogató szolgáltatásokra van szüksége, ugyanakkor a vállalkozások külpiaci sikeréből fakadó pozitív gazdasági, technológiai és társadalmi hatások miatt ezen támogató szolgáltatások megteremtésében az állami szerepvállalás fontos és indokolt (Malca et al. 2020). Moini (1998) felhívja a figyelmet, hogy a nemzetköziesedési támogató programoknak figyelembe kell venniük, hogy a vállalat az elkötelezettség melyik fázisában van. Más támogatásra van szüksége egy olyan vállalatnak, amelyik az elkötelezettség alacsony szintjén áll, összehasonlítva azzal, amelyik próbaexportot tervez vagy éppen az adoptáció szakaszában van.

Szinte minden országban – így hazánkban is – működnek a vállalatok külpiaci megjelenését elősegítő szervezetek és intézmények. A nemzetköziesedést támogatókat vizsgálva Mughan és szerzőtársai (2004) hét ilyen szervezetet azonosított,1 amihez nyolcadikként a fejezet szerzőiként mi tettünk hozzá egyet:

Magyarországon is próbálják elősegíteni az MKKV-k támogatását. A magyar mikro-, kis- és középvállalatok megerősítésének stratégiája 2019–2030 (ITM 2020) külön stratégiai pillérként foglalkozik az MKKV-k nemzetköziesedésének elősegítésével, nevesítve az MKKV-k külpiacra lépését segítő programot, a Külgazdasági Integrált Együttműködési Platformot (KIEP), a HYPER és HEPA programokat, a Nemzetközi iparjogvédelmi oltalomszerzés támogatására irányuló programot, valamint a Kárpát-medence országaival történő gazdasági együttműködés erősítése az MKKV-k nemzetköziesedésének elősegítése érdekében kezdeményezést.

A stratégia nemzetköziesedésre vonatkozó legfőbb célja 2030-ig, hogy a növekedési potenciállal rendelkező hazai MKKV-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat. A hazai MKKV-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítsék piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon. Az MKKV-körbe tartozó vállalkozások exportértékesítésből származó árbevétele az MKKV-körbe tartozó vállalkozások teljes árbevételén belül a jelenlegi 18,9%-ról 25%-ra növekedjen, valamint bővüljön az exportáló mikro-, kis- és középvállalatok köre (ITM 2020).