10.2. ALKALMAZOTT STRATÉGIÁK

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A vállalatok által alkalmazott stratégiák egy népszerű meghatározása Porter (1980) nevéhez fűződik. Ez az elmélet elsősorban nagyvállalati fókuszú, azonban megállapításai alapvetően befolyásolják az MKKV-k stratégiai lehetőségeit. Az elmélet alapján három fő általános versenystratégia létezik, melyek a 10.2. táblázatban láthatók.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
10.2. táblázat. Általános versenystratégiák
Stratégiai előny
Stratégiai cél
Vevő által észlelt különbözőség
Alacsony költségű pozíció
Iparági szintű
Megkülönböztető stratégia
Költségvezető stratégia
Szegmensre koncentrál
Összpontosító stratégia
Forrás: Porter (1980, 39)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A három általános versenystratégia főbb jellemzői:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Költségvezető stratégia: A vállalatok a költségek lecsökkentésére fókuszálnak. A vállalat nyereségességének fő alapja az alacsony költségszint fenntartása. A költségvezető stratégia jellemzően méretgazdaságosságon alapul, ezért az MKKV-k számára megfelelő volumen hiányában ez a stratégia nehezen megvalósítható.
  • Megkülönböztető (differenciáló) stratégia: A vállalat olyan jellemzőket fejleszt ki és tudatosít a fogyasztókban, melyek a versenytársaitól jól megkülönböztetik. A megkülönböztető jellemzők a fogyasztók árérzékenységét csökkentik, ezáltal biztosítva azt, hogy a megkülönböztető stratégiát alkalmazó vállalat a normál profit felett extraprofitra tehessen szert. Ez a stratégia nem igényel méretgazdaságosságot, így az MKKV-k számára jól használható.
  • Összpontosító stratégia: Ezen stratégia alkalmazása során a vállalat egy fogyasztói csoportra, termékvonalra vagy földrajzi térségre koncentrál. Cél, hogy a vállalat stratégiája minél jobban megfelelő legyen a választott célszegmens számára. Ez a stratégia akkor célravezető, ha a vállalat nem rendelkezik elegendő erőforrásokkal ahhoz, hogy minden fogyasztót kiszolgáljon. A stratégia az MKKV-k számára jól alkalmazható, azonban a kiválasztott szegmensek korlátjai gátat szabhatnak a növekedésnek, illetve az egy szegmensre koncentrálás komoly kockázatot is jelenthet a vállalatok számára (BalatonHortoványi 2018, Porter 1980).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A változó környezethez való alkalmazkodás során a vállalatok az újabb és újabb kihívásokra különbözőképpen adhatnak stratégiai válaszokat:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Preaktív stratégia: A vállalat megpróbálja befolyásolni a környezetét. Az MKKV-k méretük és korlátozott erőforrásaik miatt erre nem képesek.
  • Proaktív stratégia: A vállalat megpróbálja előre jelezni a környezeti változásokat, és még azok bekövetkezése előtt reagál rájuk.
  • Reaktív stratégia: A vállalat a környezeti változásokra utólagosan reagál.
  • Lemaradás: A vállalat ugyan követi a környezeti változásokat, azonban ezekre nem mindig ad jó választ.
  • Elzárkózás: A vállalat nem reagál a környezeti kihívásokra (BalatonHortoványi 2018).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A környezetre adott válaszokkal kapcsolatos, előző öt stratégia közül a vállalatok számára a legjobb a proaktív stratégia, mivel ez biztosítja a leggyorsabb alkalmazkodást a változó környezeti viszonyokhoz. A proaktív stratégia az MKKV-k számára is előnyös.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A magyar kisvállalatok által alkalmazott stratégiákról a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján alkothatunk képet (10.3. táblázat).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
10.3. táblázat. A vállalat által alkalmazott stratégia a versenytársakhoz képest
Stratégiai jellemzők/Létszám-kategóriák (fő)
5–9
10–19
20–49
50–249
Átlag
ugyanaz, a többi versenytárshoz képest nem megkülönböztethető
20,7%
14,7%
9,7%
8,0%
16,8%
A többi versenytárshoz képest kismértékben különbözik
16,6%
14,0%
11,0%
12,0%
14,9%
Hasonló a többi versenytárshoz
39,8%
45,1%
47,4%
38,7%
42,1%
Kevés versenytársnak van hasonló
15,3%
21,0%
24,0%
32,0%
19,0%
Teljesen egyedi a piacon, a többi versenytársnak ilyen nincsen
7,6%
5,2%
7,8%
9,3%
7,2%
Összesen
615
286
154
75
1130
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az MKKV-kutatás alapján a választ adó vállalatok stratégiája jellemzően hasonló (42,1%) a versenytársakhoz. A versenytársakhoz képest teljesen egyedi stratégiát a vállalatoknak csupán 7,2%-a folytat. A középvállalatoknál jellemzően kevesebb a versenytársakéval teljesen azonos stratégia alkalmazása.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Egy másik megközelítés Miles és Snow (2003) alapján a vállalatok növekedési szándéka mentén csoportosítja a stratégiákat (10.4. táblázat).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
10.4. táblázat. A vállalatok által alkalmazott stratégia a növekedési szándék mentén az előző három évben
Stratégiai jellemzők/Létszám-kategóriák (fő)
5–9
10–19
20–49
50–249
Átlag
Csökkentési stratégiát követett: erőforrásait korábbi tevékenységeinek csökkentésére, racionalizálására összpontosította
3,7%
2,9%
1,2%
1,3%
3,0%
Védekező stratégiát követett: erőforrásait meglévő pozícióinak védelmére koncentrálta
4,3%
4,9%
5,5%
1,3%
4,4%
Stabilitási stratégiát követett: erőforrásait meglévő pozícióinak megerősítésére koncentrálta
41,3%
33,7%
36,6%
32,1%
38,1%
Növekedési stratégiát követett: erőforrásait új stratégiai pozíciók felépítésére koncentrálta
42,1%
49,0%
45,7%
59,0%
45,4%
Támadó stratégiát követett: erőforrásait új stratégiai pozíciók felépítésére, egyúttal a versenytársak pozícióinak meggyengítésére koncentrálta
2,5%
0,7%
3,7%
3,8%
2,3%
Nem követett következetes stratégiát
6,2%
8,8%
7,3%
2,6%
6,8%
Összesen
649
306
164
78
1197
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az MKKV-kutatásban részt vevő vállalatok jellemzően növekedési (45,4%) vagy stabilitási (38,1%) stratégiát alkalmaztak a megkérdezést megelőző három évben. A vállalati méret növekedésével egyre jellemzőbbé válik a növekedési stratégia. A legkisebb vállalatoknál a stabilitási stratégia jellemző, míg a középvállalatok esetében a növekedési stratégia aránya 59%-ra nő, ezzel együtt a stabilitási stratégia aránya 32,1%-ra csökken. A középvállalatokon belül további differenciálódás is felfedezhető, a több mint 100 főt foglalkoztató vállalatoknál a növekedési stratégiát folytatók aránya már 72%, a stabilitási stratégiát alkalmazóké pedig 12%. A mintában levő vállalatoknak csak kis része alkalmazott ezeken kívül más stratégiát. Az összes válaszadó 6,8%-a nyilatkozott úgy, hogy nem követtek semmilyen következetes stratégiát. A részletes eredményeket a 10.4. táblázat tartalmazza. Mivel az MKKV-k jellemzően nem rendelkeznek írott stratégiával (Varga 2014), a válaszokban a menedzsment íratlan stratégiái is megjelennek. Megjegyzendő, hogy a kérdőíves felmérés növekvő gazdasági helyzetben történt, egy recesszió esetén nyilvánvalóan más válaszok születtek volna.
 
Menü