A DB a szorgalmi időszakban minden hétfőn este nyolckor, az ezen kívüli időkben pedig a szükséges gyakorisággal, de rendszeresen ülésezik. Az ülések nyitottak minden jelenlegi és volt szakkollégista számára.

A DB tagjai a titkár, hat tag, az igazgató és (amikor a poszt be van töltve – ez az SZMSZ szerint nem kötelező) a nevelőtanár. Az ülések állandó résztvevője tanácskozási joggal a Rajk elnöke, s jórészt jelen vannak a társigazgatók is.

Az ősz folyamán a mindenkori újonnan felvettek saját hatáskörben választanak maguk közül két tagot, akik a következő februári választásig teljes jogú résztvevői a DB működésének. 8-11 fő szavazhat tehát az eldöntendő kérdésekben, az esetleges szavazategyenlőség esetén a KGY-hez hasonlóan itt is a DB titkár szavazata dönt. Az ülések látogatottsága alkalmanként és egy-egy ülésen belül is változó, néhány főtől 40-50 rajkosig terjed, a tárgyalt témák függvényében, az átlag 20 és 30 fő közé esik.

Az ülések elvben pontosan 8-kor kezdődnek. Évtizedeken át rendszer volt, hogy aki késik, azt 5 percenként egy sörstrigulájával terheli meg a titkár, ami valamelyik félév végi eseményen, nem reguláris DB-ülésen kerül lehívásra. Az utóbbi időben a rendszer felpuhult, de más kollégiumi eseményekhez képest a kezdés még mindig pontos. Az ülések napirendjét a titkár a tagokkal történő előzetes egyeztetés után állítja össze, és előző nap feltölti a „mindenki” -re. A szokásos napirendi pontok:

A DB működésének fontos sajátossága, hogy egyszerre funkcionál fórumként és döntéshozó testületként. A fórumjellegből kifolyólag az emberek jönnek- mennek, kiválasztva a személy szerint őket érdeklő pontokat, bárki egyenlő joggal (és korlátlan terjedelemben) hozzászólhat, s a témák között nem ritkán fordul elő olyan, amely szétfolyik a sokféle megközelítéstől. Ugyanakkor a döntéshozó funkció megköveteli, hogy bizonyos pontokon a DB mint testület „összekapja magát”, tagjai határozott álláspontot foglaljanak el, s szavazzanak a sokszor a kollégium életét erősen befolyásoló kérdésekről vagy személyi választásokról. Az ülések végén pedig ott van az „Egyebek” napirendi pont, amelynek keretében bárki bármit felvethet. A DB titkár feladata, hogy az észszerűség és az érzelmi elfogadhatóság egymással gyakran konfrontálódó keretei között mederben tartsa az üléseket. A tagság persze informálisan utólag is véleményt mond folyosói beszélgetések során az ülésen elhangzottakról, olykor heves vitákban.

A DB nyilvánossága nagy és természetes érték a kollégisták számára.

A Rajk gyakorlatában kezdettől fogva kiemelkedően fontos volt a DB titkár szerepe, s ez az évek során még növekedett is, a kollégium valamennyi lényeges ügyének és fontosabb pletykájának ismeretét, áttekintését igényli. Az első időkben elvárás volt, hogy az igazgatóval együtt minden kollégiumi eseményen részt vegyen. Ma ez – a tevékenység bővülése okán – technikailag is lehetetlen, ellenben a vezetői tevékenység terjedelme oly mértékben megnőtt, hogy szinte teljes munkaidejű elfoglaltság, hiszen itt még nem beszéltünk számos személyes feladatról, a külső kapcsolatok ápolásától a különböző bizottságok napi ügyekben történő koordinálásáig. A titkárral szemben nagyon magasak a követelmények, az empátiától a szervezőkészségen át a politikai tisztánlátásig és az innovációra való hajlamig. Ráadásul elemi elvárás, hogy tevékenységét a legnagyobb lehetséges participáció megvalósításával végezze.

A DB-tagoknál is jó, ha nem terveznek tagságuk idejére nagyobb hajrákat a tanulmányi munkában, a feladataik időben is, figyelemben is sokat követelnek. Ez is az oka annak, hogy bár történetünk elején gyakori volt a DB-tagok újraválasztása, ma ez rendkívül ritka eset. Ugyanakkor az kivételes, hogy olyan DB titkárt válasszunk, aki nem volt előbb (jellemzően egy év) kihagyással DB-tag.