Azt, hogy az integráció milyen ütemben, milyen cselekményeken, programokon keresztül megy végbe, egyrészről az évről-évre halmozódó tapasztalatok, másrészt a diákság változó jellemzői alakítják. Egyrészt támaszkodunk arra a tényre, hogy a felvettek szociológiai tulajdonságai fontos szempontok szerint mindig ugyanazok: azonos életkorú, élethelyzetű (amennyiben mindannyian egyetemi hallgatók), egymáshoz közel álló (társadalomtudományi) érdeklődésű, hasonló politikai-társadalmi viszonyokat megtapasztaló emberek. Másrészt épp ez utóbbi szempont időben már erősen változó átfogó jellemzőkhöz vezet – nyilvánvaló, hogy pár év alatt is sokat változtak Magyarországon is a generációs jellemzők. Eközben a befogadó közegben, a Rajkban is egyszerre felismerhetők az állandóság és a változás jelei. Érthető ezáltal, hogy miközben minden évben komoly viták és látható változások vannak az integrációs folyamatot illetően, sok sztenderd elem is jelen van. A következőkben az utóbbi évekre jellemző integrációs folyamatok főbb állomásait, összetevőit foglaljuk össze – hozzátéve, hogy a könyv írásának ideje alatt is több lényeges, ma még kiforratlan elgondolás született, amelyek megvalósítása viták és kísérletek szakaszában van.