A közösségiséggel való szoros kapcsolatot mi sem fejezi ki jobban, mint az, hogy gyakorta felmerülő dilemmák azok, amelyeknek alapja a közösségi és a szervezeti keretek „ütközése”, például adott esetben a közösségi gondolkodásra épülő méltányosság és a szervezeti érdeket képviselő szabályok betartatása konfliktusában. (Egy egyszerű példa: hol a határ, meddig nézzük el a kollégiumi díjak rendszeresen komoly késedelemmel történő befizetését egy köztudottan nehéz, de azért nem ellehetetlenült pénzügyi helyzetben lévő szakkollégista esetén?)

A demokrácia pedig olyan alapvető működési módja a Rajknak, amely nélkül szinte semmi más tartalmi elem nem lenne megvalósítható – az, hogy a kollégiummal kapcsolatos döntések ne demokratikus vitákban és döntési mechanizmusokban szülessenek meg, egyszerűen elképzelhetetlen.

Ha figyelemmel vagyunk arra a gyakran hangoztatott elvre, hogy „Mindenki csinálja meg a maga kollégiumát!”, akkor természetesnek találjuk, hogy a Rajk szervezeti élete igen dinamikusan változik. Az alábbi szerkezet tehát egy pillanatfelvételnek tekinthető, hiszen ezen írás készültekor is állandó kihívásoknak van kitéve, s ennek megfelelően szinte napról napra változik az új ötletek, javaslatok, tapasztalatok beépítésével. Ebben a folyamatban az értékek stabilitása adja meg azt az alapot, amelyre a kollégium működésének folytonossága épül.