A várakozásoknak megfelelően a testvérek száma, a nem, a kar típusa nincs érdemi hatással a felvételi eredményre. Fontos és kívülről nézve talán meglepő, de a felvételi rendszer működését ismerők számára inkább megnyugtató azonban, hogy a lakóhely típusa (Budapest, város, falu) vagy az iskolatípus sincs szignifikáns kapcsolatban a felvételi eredményével.

Ugyanakkor az anya végzettsége (iskolában eltöltött évek száma) egyértelműen negatívan korrelál a felvétel esélyével. Ez egy sajátos összefüggés: a jelentkezők többségének diplomás az édesanyja (79%), de mivel a felvételi során a kollégiumi közhangulat kifejezetten támogatja az első generációs értelmiségi jelentkezőket, a felvettek körében ez az arány 50% alá csökken.

A felvételi idejéig elért egyetemi átlag deklaráltan nem fontos felvételi szempont, észrevételezni is csak az 5,0 vagy a 3,5 alatti eredményt szokás. Érdekes, hogy az egyetemi átlagot sem magyarázzák „hozott” szociológiai jellemzők a felvételizőink között. Ez nyilván azért lehet, mert a Rajkba felvételizők eleve ambiciózusabbak, a rosszabb helyzetből jövők közül csak azok próbálják meg a felvételit, akiknek az egyetemi tanulmányaikkal nincsenek gondjaik.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Rajk felvételijében valóban megjelenik a sokszínűségi szempont, a mobilitás támogatása és a teljesítményelv.

Ugyanakkor a modellnek nagyon alacsony az összesített magyarázó ereje, ami azt igazolja, hogy a mélyebb személyiségjegyek, a Felvételi Bizottság, illetve a felvételi folyamatban döntési hatáskör nélkül részt vevő kollégisták szubjektív, de a kollégiumismeretre épülő szempontjai felülírják a hozott szociológiai helyzetet. Ezek az eredmények összhangban vannak meghirdetett elveinkkel.