A Rajk egy kis-közepes közösség (körülbelül 100 fő) demokráciája: tapasztalataink alapján sok demokratikus forma egy adott közösségméretben működőképes, sok, demokráciától elvárt jellemző csak bizonyos méreteknél tud érvényesülni.

A Rajkban a demokrácia a domináns közösségszervező mechanizmus – az ettől való eltérés a kivételes (többnyire az eltérés is egy demokratikus felhatalmazáson alapul). Nagyon más ez, mint amikor egy közösségben a tagságnak csak időnként, a tisztségviselők megválasztására van joga (mint a hallgatói önkormányzatok esetében a magyar közoktatásban általában, de bizony a legtöbb tömegdemokráciára is ez inkább a jellemző).

A Rajk ehhez kapcsolódóan egy úgynevezett „deliberatív demokráciamodell”1. Eszerint a közös vita legalább olyan fontos része az intézménynek (a döntések elfogadottsága jelentős részben a vitából fakad), mint a végső szavazás. Bizony a legtöbb kérdésnél addig tart a vita, mire maga a szavazás már formalitássá válik, mert vagy kialakult valamiféle konszenzus, vagy nyilvánvalóvá válik a vitán a többségi álláspont.

A Rajk hierarchikusan tagolt szervezet. Bizonyos méret és komplexitás fellett nem hiszünk a bázisdemokráciában. Annál inkább hiszünk a demokratikus felhatalmazások és számonkérések rendszerében és az egymást kiegyensúlyozó intézményi struktúra működőképességében.