A személyes fejlődés egyúttal a felnőtté válás kulcsfontosságú folyamatát is jelenti, hiszen a kollégisták életük legfogékonyabb, az új ismeretek, értékek befogadására már érett, de még nagyon nyitott szakaszában, 19–25 éves korukban élnek és dolgoznak a szakkollégiumban. Az így értelmezett fejlődési-fejlesztési folyamat legfontosabb tulajdonsága az értékalapúság, hiszen a kollégiumban megtapasztalt, elsajátított, gyakorolt értékek meghatározók lehetnek (s a tapasztalatok szerint azok is) a végzett szakkollégisták egész életpályájára nézve. Ennek megfelelően az értékalapúság valamennyi tevékenységben és döntésben meghatározó tényező: a belső folyamatok kialakítása és a külső kapcsolatok formálása, illetve az azokban való részvétel a Rajk deklarált alapértékeinek a talaján történik. A kollégium értékfelfogása nem dogmatikus, s az értékek értelmezésével, konkretizálásával kapcsolatban állandó viták vannak – hiszen az alapértékek közé tartozik az is, hogy tevékenységünket állandó kritika tárgyává tegyük, s változtassunk bátran, ha jónak látjuk.

Gyakran rákérdeznek (olykor pozitív, máskor gunyoros felhanggal), meg tudjuk-e tételesen fogalmazni, mit is jelent az értékalapúság, hisz konkretizálás nélkül aligha lehet érdemben értékelni (akár előzetesen, akár utólag), hogy egy-egy személy, folyamat vagy döntés megfelel-e ezeknek az értékeknek. Igen, meg tudjuk fogalmazni az értékeket elvi alapon, s be tudjuk mutatni a kollégium gyakorlatában való megjelenésüket. Vannak köztük olyanok, amelyek inkább a személyhez, az egyéni gondolkodáshoz és magatartáshoz kötődnek, míg egy másik csoport inkább a kapcsolatokat, a társadalomban elfoglalt helyet jellemzi. Az egyes értékeket nem próbáljuk meg e helyütt definiálni, kollégiumi használatuk lényegében megfelel az általános köznyelvi alkalmazásnak, aktualizálásuk szükség szerint, vitákban történik. Ez is biztosítja, hogy nem dogmákban, hanem a tényleges működésnek, illetve a közösség igényeinek megfelelően irányítsák a kollégium folyamatait. Néhány példa a közfelfogás szerint a kollégium, illetve a kollégisták által vallott értékekre:

A Rajk modelljének lényegéhez tartozik a tagjai között megvalósuló értékátadás, értékcsere folyamata. Ennek két fontos összetevőjét emeljük ki. Az első, hogy a személyiségfejlesztés közösségben és közösség által megy végbe. A népi kollégiumoknál megjelent „neveletlenek nevelnek neveletleneket” jellemzés nálunk is érvényesül. Természetesen a rajkosokat is rengeteg impulzus éri az itt töltött idő alatt. Ezek között meghatározó szerepe van a közösségből érkező hatásoknak. Ennek megvalósulását a kollégium intézményi és működési rendszere aktívan segíti (lásd a szervezeti struktúráról, a teljesítményértékelésről vagy akár a szabadidős tevékenységekről írottakat). Ennek a közösségi nevelési folyamatnak az eredményességéhez alapfeltétel, hogy a kollégium összetétele kellően sokszínű legyen, hogy tagjai személyiségjegyeik, felkészültségük, társadalmi beágyazottságuk szempontjából széles skáláról kerüljenek be a közösségbe.