Mint láttuk, a harmadik pillér tartalma többszöri átalakuláson ment át az évtizedek során, ennek megfelelően más és más megnevezésekkel illettük. A megnevezés nem csupán külsőség, a rendszeres vitákban a tartalom és a megnevezés szorosan összekapcsolódott, s különböző intenzitási fokozatokat jelölt meg. A vitákban a legkevesebb annak belátása volt, hogy valójában nagyon kevés olyan gazdasági téma van, aminek ne lenne társadalmi vetülete, s az, hogy ezeket tudatosan kezeljük (azaz érzékenyek legyünk a társadalmi következmények iránt), alapvető feltétele annak, hogy helyesen lássuk a körülöttünk zajló folyamatokat, s ezáltal helyes következtetéseket vonjunk le, helyes megállapításokat tegyünk, helyes döntéseket hozzunk. Ilyen értelemben a társadalmi érzékenység a szakmai igényesség közvetlen feltétele is.

 

 

A bevezetőben azt mondtuk, hogy a Rajk értékalapú intézmény. A közösen vallott, gyakran átvitatott, értelmezett értékek jelentik azt a szűrőt, amelyen keresztül a társadalmi események a kollégistákhoz eljutnak úgy, hogy közben megkapják minősítésüket: ki mivel ért egyet, mit fogad el és mit nem, miért hajlandó dolgozni vagy akár áldozatokat vállalni. Ez a folyamat egyúttal vallott értékeink próbáját is jelenti – mit lehet érvényesíteni, mit nem és miért. Az úgynevezett értékviták a kollégium mindennapjainak részét képezik – néha egy-egy konkrét fejlemény okán robbannak ki, de nem ritkán tudatos vezetői motívumok alapján kerülnek be a programba, „ideje lenne beszélni erről vagy arról” megfontolásból. Az ilyen felvetések eredetüket tekintve leggyakrabban személyesek, a kollégium leginkább tájékozott, aktív tagjaitól indulnak, s informális átbeszéléseken keresztül eljuthatnak „hivatalos” fórumokra. Ösztönzi a kollégium a spontán, folyosókon, vacsora közben létrejövő vitákat, szeretjük az egyéni kezdeményezésre létrejövő tematikus vitákat, vitasorozatokat – de leginkább a Diákbizottság üléseire, a táborokba, a lakiteleki DB-kre ütemezett tematikus viták keretezik az értékekről folyó diszkussziókat. Ezekre egy-másfél oldalas írásos vitaindító készül.

 

 

 

Végül a kiválasztott vitaindító alapján a téma kezdeményezője tart egy szóbeli felvezetést, ezt követik a hozzászólások. Szemben a szervezeti kérdésekben tartott, rendszerint döntés-előkészítő vitákhoz, ahol jelentkezés, esetenként időkorlát is van, ezek az értékviták rendszerint kötetlenek. A résztvevők száma tág határok közé esik, az egyéni kezdeményezésekre létrejövő esti viták 8-10 fővel már nagyon sikeresek lehetnek, míg a lakiteleki DB értékvitáin szinte az egész kollégium jelen van.