13.5. Rénszarvasok a Szurguti járásban

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Minden gyors szociális, politikai, gazdasági és ökológiai változás ellenére létezik egy jelenség, ami legalábbis statisztikailag az elmúlt hatvan évben a szurguti hantik területén állandó maradt: 1950-ben a Szurguti járásban 243 család volt réntartóként regisztrálva, 2009-ben pedig 232 család. Az 1950-es években, amikor a rénszarvastenyésztés a területen (legalábbis kvantitatív értelemben) virágkorát élte, 7769 rénszarvast tartottak a Pim és Tromagan folyók mentén, 2009-ben pedig 7668-at.1 Akkoriban a rénszarvasoknak pontosan a kétharmada a kolhozok tulajdonában volt, ma viszont minden rénszarvas magántulajdonban van. A tromagani hantik viszonylag kis nyájakat tartanak családi földjeiken; ezek nagysága egy tucat állattól alig száz fölöttig terjedhet. Az évszakok változásával a szálláshelyek és ezzel együtt a rénszarvaslegelők is cserélődnek ezen a területen. Télen a védett erdőt részesítik előnyben, ahol a rénszarvasok a laza hó alatt rénzuzmót találnak. A tavaszi legelők, ahol a rénszarvasok ellenek, a nyitott mocsáron fekszenek, ahol a hótakaró először kezd olvadni, és friss zöld növényzet jelenik meg. A szúnyoginvázió kezdetén, azaz kora nyáron füstölőket gyújtanak a rénszarvasok számára épített pajtákban, és így a rénszarvasok a lakóházak közelében maradnak. A rénszarvaslegelőket az utóbbi években az olajmezők közelében egyre inkább több kilométer hosszan bekerítik, egyrészt hogy megakadályozzák, hogy a rénszarvasok az olajmezőkre tévedjenek, másrészt hogy a medvéket és az orvvadászokat távol tartsák. Az összezsugorodott legelőterületek egyes réntartókat arra kényszerítettek, hogy tápot is adjanak a réneknek. Amíg régebben télen a rénszarvast fagyott vagy szárított hallal etették, addig minden réntartónál, akit télen látogattam meg, megfigyelhettem, hogy manapság már iparilag előállított száraztakarmányhoz (orosz kombikorm) folyamodnak, melyet részben a kőolajcégek bocsátanak a rendelkezésükre kárpótlás gyanánt.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
13.1. táblázat. Rénszarvasok és a hivatalos adatok szerint réntartással foglalkozó családok száma a Tromaganon2
Év
1898
1950
1965
2009
Rénszarvasok összlétszáma
675
6756
6638
Kollektív tulajdonú rénszarvasok
4637
Magántulajdonú rénszarvasok
675
2119
2029
6638
Réntartó családok
43
95
168
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A rénszarvastartás azonban nincs annyira biztonságban, mint azt a fenti számok alapján gondolhatnánk. A Jugan folyó mentén élő hantik az 1950-es években még kb. 500 rénszarvast tartottak, melyeknek majdnem fele magántulajdonban volt, de időközben ott a réntartás teljesen megszűnt. Ugyanígy alig tartanak már rénszarvast az Ob közelében és az Obba torkolló folyók utolsó szakaszán, hiszen itt az emberi tevékenység hatására majdnem az összes rénszarvaslegelő megsemmisült.3

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A rénszarvastartás az 1990-es években, a kereskedelmi halászat és vadászat összeomlása után szimbolikus értelemben is jelentőséget nyert. A rénszarvas az őslakos identitás jelképe. Az őslakos aktivisták már az 1980-as évek végén a rénszarvastenyésztés fenntartását és támogatását nevezték meg fő követelésüknek, és így a Szurguti járásban már 1989-ben 300 rénszarvast vettek és osztottak szét a szegényebb családoknak.4 1997 és 2001 között 3800 rénszarvast vettek a Hanti-Manszijszki Autonóm Körzet, 2001-ben pedig újabb 664-et a Szurguti járás réntartóinak. Jurij Vella, aki elnökként és a terület magán-rénszarvastartó szövetségének egyik alapító tagjaként a rénszarvaselosztás szervezésében is részt vett, arról számolt be nekem, hogy Filipenko kormányzó ezt az akciót nyilvánosan kompenzációnak nevezte az állam által a szovjetizáció elején erőszakkal elvett rénszarvasokért. Ezzel szemben 2008-ban néhány állami képviselő a rénszarvasok állam általi kiosztását egyfajta kölcsönnek nevezte, és azt követelte, hogy a réntartók számoljanak el a szétosztott rénszarvasok fellelhetőségéről. A réntartók szerint azonban ezek a szarvasok egyfajta támogatásképp jártak nekik a kormányzó által korábban mondottak értelmében. Ráadásul sok rénszarvas különböző okból már nem volt életben. Néhány réntartónak, akik ezekkel a rénszarvasokkal akarták volna újrakezdeni a rénszarvastenyésztést, nem volt szerencséje vagy megfelelő tudása, és így elveszítették az állatokat.5
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
13.5. ábra. Újszülött rénborjú kora májusban
Fotó: Stephan Dudeck, 2009
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A réngazdálkodást a Szurguti járásban 2009-ben 15,4 millió, 2008-ban 16,9 millió rubellel támogatták. Ez a területen az összes mezőgazdasági támogatás 2,7%-a volt.6 Ahogy nekem a magánrénpásztorok beszámoltak, ez az egyik oldalról közvetlen támogatást jelent, melyet minden réntartónak minden felnőtt rénszarvastehénért fizetnek, a másik oldalról viszont az állatorvosi ellátás finanszírozását jelenti. Ennek az államilag finanszírozott „állatorvosi szolgálatnak” a szurguti munkatársai minden évben vagy helikopterrel, vagy szárazföldi szállítási eszközzel felkeresik a magánréncsordákat, hogy oltást és vitamininjekciót osszanak szét. A szükséges helikopterutakat a fenn említett patronálás (sefsztvo) keretein belül javarészt a kőolajcégek finanszírozzák.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Hiba lenne azonban a rénszarvasok számának növekedését csak az állami intézkedésekre és a kőolajcégek kártérítéseire visszavezetni. A réntartás iránti motiváció elsősorban nem gazdasági előnyön alapszik, hiszen egyrészt a rénszarvas nélküli családok is megkapják a kőolajcégek kompenzációit, másrészt a réntartás termékeit (rénszarvashús, prém, rénszarvasagancs) alig adják el. Az őslakos közösségen belüli szociális presztízs (amit a rénszarvasok és rénszarvastermékek birtoklása jelent), valamint az, hogy így megalapozottabban érvényesítik az erdőben való birtokszerzési igényüket az állammal és az olajcégekkel szemben: ezek a tényezők manapság fontosabbak a hantik számára, mint pusztán a pénzbeli haszon.
Menü