9.6. Bírok egy ebet, vagy van egy kutyám?
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p1/#m1063hhmm_46_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p1/#m1063hhmm_46_p1) | |
| APA: | Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p1/#m1063hhmm_46_p1) |
A mondatszintű birtoklást egyes nyelvekben birtoklást kifejező tárgyas igével fejezik ki, például az angolban: Ron has a dog ’Ronnak van egy kutyája’. Ezzel szemben a magyarban ezt a jelentést egy speciális formájú (nem alanyesetben lévő) birtokossal, a létigével és a mondatban alanyi szerepű, birtokot jelentő névszóval jelölik: Bencének van egy könyve. Ez a megformálás általános a finnugor nyelvek többségében, így alapnyelvi eredetűnek tartható. Kivételt képeznek az obi-ugor nyelvek (továbbá a nganaszan és a déli számi), amelyekben a tárgyas igés szerkesztésmód jellemző: Sergej jam pila taj ’Szergejnek van egy jó fűrésze’ (szinjai hanti), Χum āmp ōńśi ’A férfinak van egy kutyája’ (északi manysi). A funkció kifejezése tehát azonos módon történik, de a hanti taj- és a manysi ōńś- ’birtokol’, régiesen: ’bír’ nem közös eredetű.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p2/#m1063hhmm_46_p2 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p2/#m1063hhmm_46_p2) | |
| APA: | Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p2/#m1063hhmm_46_p2) |
Az obi-ugor nyelveknek vannak olyan további mondattani jellemzői is, amelyek a magyarban nem találhatók meg. Ilyen például a passzív igealakokkal létrehozott mondat, amelyben a cselekvés végrehajtóját (ágensét) a szinjai hantiban lokatívuszi esetraggal jelölik: Ńāwremǝn uli kašla ’A gyerek keresi a rénszarvast’ (szorosabb fordításban: ’A gyerek által a rénszarvas kerestetik’) – az -ǝn az esetrag, a -l- a passzív igeképző. Emellett az obi-ugor nyelvekben ismert az ágens nélküli passzív szerkezet is. A mondatok felépítésére is hatással van a kettes szám használata, ami szintén csak a manysiban és hantiban fordul elő, a magyarban nem. További mondattani jellemzőkről a 11. fejezetben lesz szó.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p3/#m1063hhmm_46_p3 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p3/#m1063hhmm_46_p3) | |
| APA: | Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1063hhmm_46_p3/#m1063hhmm_46_p3) |
Összességében tehát azt láttuk, hogy a magyar és az obi-ugor mondatok felépítésében – az itt nem részletezett eltérések mellett – számos hasonlóság található. Ezek egy része közös, ugor kori innováció, míg mások a nyelvcsalád más nyelveire is jellemző, uráli vagy finnugor alapnyelvi eredetű egyezések vagy pusztán tipológiai hasonlóságok. Az ugor nyelvek mondattani jellemzőinek felsorolásakor érdemes figyelembe venni, hogy ezek többsége a korábbi fejezetekben már részletesen bemutatott alaktani elemekre épül, amelyek közül sok közös eredetű. Így tehát a viszonylag kevés példa is nagyfokú egyezésre utal.