Tut Iminek, a Tűz Asszonynak két szeme volt. A tűz manapság száz szellemnél, száz szentnél is magasabb, de akkortájt még erősebb volt. Mindenki nagy tisztelettel viseltetett iránta, kivéve egy Nagyanyó szófogadatlan unokáját. Az Anyó nem győzte okítani: „Ne játssz a tűzzel, ne piszkáld meg semmiféle éles tárggyal Tut Imit, mert fáj neki, és megsértődik…” De az unoka rá sem hederített, tovább sértegette a szent Tűz Asszonyt. Fogott egy hegyes botot, bökdösni kezdte vele a tüzet, eltalálta Tut Imi egyik szemét, és az kifolyt. Réges-régen történt. Azóta van egyetlen szeme Tut Iminek, ezért kell őt a saját szemünk világánál is jobban óvni, hiszen nélküle nincs élet.